71329. lajstromszámú szabadalom • Készülék szántóföldek, mezők, kertek s hasonlók öntözésére

gén vannak fölállítva. Ha ellenben a ; pálya hosszabb, akkor a viszonyok szerint egy kötelet alkalmazunk egy vagy ' több (5) támaszrúddal a két (2, 3) végállvány között vagy pedig két (1) és (!') t kötelet . egymás fölött (2. ábra), mely esetben a két (2, 3) végállvány között ! levő távolság aránylag nagy lehet, anél- ; kiil, hogy ezek között a köteleket alátá- : masztó támaszokat kellene alkalmazni, i Azonban ezen esetben is lehet szükség ; esetén a kötél számára támaszokat alkal- ^ mázni, melyek mindegyike két hordhe- ; Ivet kap; mindegyik kötél számára j egyet. A kötélpálya szerkesztésénél azt a körülményt kell figyelembe venni, hogy , lia a kötél számára támaszokat alkalmazunk, akkor az öntözés nem végezhető a | két végállvány között megszakítás nélkül, hanem csakis a támaszok között, miért is ha egy ily szakaszt megöntöztünk, a készüléket a szomszédos szakasz- 1 hoz a két szakasz között levő támasz ! másik oldalára kell áthelyezni. ; A(2) és (3) állványok," melyek (4) kö- ! telek vagy hasonlók által kellő helyzet- ' ben tartatnak, a földbe lehetnek erősítve. ; mely esetben a mezőn kellő számú ily állvány között több kötélpálya van elhe- { lyezve vagy pedig az állványok a kötél- 1 pályákkal együtt hordozhatók is lehetnek és pedig úgy az 1., mint a 2. ábra szerinti kivitelben, úgy hogy ha a mező egy része meg van öntözve, az állványok egy szomszédos rész öntözése céljából könnyen újból fölállíthatók. Az (1) kötélen (1. és 2. ábra) egy (fi) kocsi fut, mely két ívalakú (7) oldallemezből áll; utóbbiak végei között (8) kerekek vannak ágyazva, melyek kerülete hornyolt, hogy a kötélen futhassanak. A (6) kocsi közepén (9) fülekkel egy (10) váz van megerősítve (3. és 6. ábra), melynek középső álló része csőalakú és ezen csőalakú vázrészen a (11) cső fölső része megy keresztül, mely (11) cső alsó részéből a két (12) cső ágazik ki; utóbbiak a skót turbina karjait képezik. A (11) cső fölső végén (13) peremmel van ellátva (C>. ábra), mely a" váz egy toldatára támaszkodik, melyen a cső a turbinával együtt foroghat. A (11) cső a vázba ennek fölső végében levő lyukon át van bevezetve, mely lyukba egy (14) csavardugó van becsavarva. A váz fölső részéből egy üreges (15) kar ágazik ki, melyen keresztül vizet vezethetünk a vázba, ahonnan a víz a (11) csőbe és a turbinába jut. A turbinába a. vizet egy (16) tömlő vezeti (3. és 4. ábra), melynek egyik vége a (15) karral van összekötve; a tömlő valamivel hosszabb, mint a 2. és 3. állványok közti távolság. A tömlőt szükséglet szerint egy (17) dobra fölcsavarhatjuk vagy arról lecsavarhatjuk. A (17) dob (18) forgástengelye csőalakú, mellyel a tömlő másik vége közlekedik. A (18) tengely, mely a dobbal együtt forog, a víznek egy vízvezetékéből a tömlőbe való vezetésére szolgáló helytálló (19) csővel akként van összekötve (5. ábra), hogy a dob a kapcsolás helyén akadálytalanul foroghat. A (18) tengely oly csapágyakban forog, melyek a (2) állványokon vannak elrendezve: a dob ezen (2) állványok között van ágyazva. Ha a vízvezeték nyitása által a vizet bebocsátjuk, akkor a tömlőn át a turbinába jut és azt forgásba hozza, mimellett a turbinából kiáramló víz a földre hull, úgy hogy a talaj egy köralakú fölületen öntöztetik, melynek átmérője a turbina kifolyató szóróinak egymástól való távolságával egyenlő. A turbinának az (1) kötél mentén való mozgatására, úgy hogy a talaj a kötélpálya egész hosszában öntöztessék a következő berendezés van alkalmazva: A (11) csőre egy (20) hajtókerék van erősítve (4. és 7. ábra), mely két (21, 22) fogaskerék közül az egyikkel vagy a másikkal hozható kapcsolatba. Ezen fogaskerekek egy-egy (23, 24) tengelyre vannak ékelve, mely tengelyek a (10) váz egy-egy oldalán ! vannak ágyazva és a fölső végükön egyegy (25, 2fi) dörzstárcsát hordanak (4., fi.. 7. és 10. ábra), melyek kerületén a kötél ' fölvételére megfelelő horony van kiké-