71329. lajstromszámú szabadalom • Készülék szántóföldek, mezők, kertek s hasonlók öntözésére

jx'/ve, úgy hogy lia ezen tárcsákat a kötél fele szorítjuk és forgásba hozzuk, akkor a kötél mentén haladnak. A (23) és (24) tengelyek fölül egy (27) harántdarabban vannak ágyazva, mely közepén négyszögletes lyukkal van ellátva (II. ábra), melybe a (14) csavardugón levő négyszögletes csap hatol. A (23) és (24) tengelyek alul (28) hüvelyekben vannak ágyazva (fi. ábra), melyek egy ke-Tesztalakú (29) emeltyűvel forgathatóan vannak összekötve (6. és 7. ábra). Ezen emeltyű a (10) vázból kinyúló (30) karral forgathatóan van összekötve és egy nyílással van ellátva, melyen a (31) cső megy keresztül. Ezen nyílás elegendő nagy ahhoz, hogy az emeltyű a (30) karon levő forgáscsapja körül kis mértékben forgathatóan legyen. Önként érthető, hogy ha a (20) hajtókerék a (21) fogaskerekekkel áll kapcsolatban, akkor a turbina forgása közben az (1) kötél mentén az egyik irányban fog haladni, míg ha a hajtókerék a másik fogaskerékkel áll kapcsolatban, akkor az ellenkező irányban mozog. A mozgási irány átkormányzása önműködően történik, ha a turbina mozgási pályájának végére érkezik; ezen önműködő átkormányzást a (31) emeltyű hozza létre, mely a(.10) vázból kiálló (32) karral forgathatóan van összekötve és fölül két (33) és (34) retesszel áll kapcsolatban, melyek az (1) kötél mentén mindkét irányban kinvxilnak és külső végeiken a kötelet körülfogják. A (31) emeltyű alsó vége a (29) harántemeltyű ferde (35) hasítékába nyúlik, úgy hogy a (31) emeltyű, mely az átkormánvzásnál az (1) kötéllel párhuzamos irányban mozog, ezen mozgása által (29) emeltyűt forgáspontja (a [30] kar) körül kilendíti, miáltal a (20) hajtókerék szerint, amint a (29) emeltyű az egyik vagy a másik irányban lendíttetett, a (21. 22) fogaskerekek köziil az egyikkel vagy a másikkal jut kapcsolatba. Ha a turbina mozgási pályájának végére érkezett. akkor a mozgási irány tekintetében elöl haladó (33, 34) retesz a kötélre erősített (3(5) rugóba ütközik, mely rúgó egy szorítókapocs segélyével a kötél bármely helyén megerősíthető. A (25, 2(5) dörzstáresáknak az (1) kötélhez való szorítása céljából az egyik tárcsa tengelye a (27) harántdarabban forgathatóan ágyazott (37) excenterhiivelyen megy keresztül (10. és 11. ábra), mely a (38) karral van ellátva; a (37) hüvely ezen (38) karral forgatható, miáltal a fentemlített odaszorítás eszközölhető. Ha a turbina a kötélpálya mentén való mozgása közben a (17) dobtól távolodik, akkor a tömlő húzása elegendő, hogy a dob forgattassék, mi mellett a tömlő a dobról lecsavarodik. Hogy ezen mozgás közben a kötél a vízzel telt nehéz tömlőt hordhassa, a tömlő kellő számú, a kötelet átfogó és egymástól megfelelő távolságiján elrendezett (39) kengyellel van ellátva, melyek a tömlőt megfogják; ezen kengyelek helyén a tömlőbe rövid csődarabok vannak beillesztve, úgy hogy a kengyelek a tömlőre szilárdan fölerősítlietők. A (39) kengyelek külső végükön egy (40) csigával vannak ellátva, melyek az (1) kötélen gördülnek. Hogy ezen csigák a tömlőnek a dobról való lecsavarásánál akként vezettessenek, hogy pontosan ;i kötél fölé jussanak a (2) állványokon egy (55) vezetővályú van elrendezve, melyben a tömlő csúszik. Hogy a súrlódás elkeriiltessék és ezáltal a tömlő kopását csökkentsük, az (55) vályú alsó része ívalakú lehet. Ezen (55) vályú a (44) görgőket egymásután a kötélre vezeti, míg a turbina pályájának végére érkezett, mire a (29) emeltyű közvetítésével a turbinának a kötél mentén való haladási iránya átkormányoztatik. Ha a tömlő a (17) dobról lecsavartatott és a turbina pályájának végére érkezett és mozgását ellenkező irányban megkezdi, akkor a tömlőt újból' a dobra kell fölcsavarni. Ezt oly berendezés végzi, mely a dobot forgásba hozza és pedig az öntöző víz hajtó erejének .segítségével. Minthogy a tömlő ezen hajtás segélyével való fölcsavarásánál feszítésnek van alá-