71258. lajstromszámú szabadalom • Több sebességre beállítható rugós sebességszabályozó erőgépek számára

darab van helyezve, amely a (6) rúgó összenyomását korlátozza. A (11) csődarab hossza úgy van megszabva a (6) rúgó keménységéhez képest, hogy a (2) horogra működő húzóerő és a (8) rúdra múködő ellentett irányú húzóerő csak akkor kezdi az (1) rúgót nyújtani, amidőn a (7) dugattyú már érintkezésbe jutott a (11) csődarabbal. Amint az 1. ábrából látható, ily rúgószerkezet van mindegyik (.12) regulátor. .golyó és a (13) regulátorhüvely közé iktatva. A (3) hüvelyrész forgatásával az (1) rúgók feszültségét úgy szabjuk meg, hogy a legnagyobb sebességnek felel meg, • amellyel a gépnek járnia szabad. A (8) rúdnak az egyik vagy másik irányban való forgatásával a ((5) rúgó feszíilteségét íígy szabjuk meg, hogy a legalacsonyabb sebességnek feleljen meg, amely-Ivei a gépnek járnia kell. A regulátor és a szabályozó szerv közötti kapcsolatot pl. az 1. ábra szerint létesíthetjük. A (13) regulátorhüvely a (14) (15), (16) csuklós rudazat segélyével van a szabályozandó szervvel összekötve. Példaképen fölvesszük, hogy a szabályozandó szerv indítószelep, melynek teljesen nvitott helyzetét az (A) vonal, teljesen zárt helyzetét pedig a (B) vonal jelzi. A szelep löketét a (C) vonal mutatja. A közbülső (15) csuklós rúd közepén a (17) állítóemelővel van csuklósan kapcsolva, amely a helytálló (18) tengely körül forgatható. Az 1. ábrában -a regiilátorgolyók és az állítóemelő három különböző állása van föltüntetve. Ezen állások a rajzban I, II és III számokkal vannak jelezve. I a golyók legalsóbb állását, II pedig a golyóknak legmagasabb állását a gép legkisebb sebessége mellett ' és végül III a golyóknak legmagasabb állását a gép legnagyobb sebessége mellett mutatja. A (17) állítóemelő a gép nyugalmi állapotában az I állásban, az alacsonyabb sebességnél a II állásban és a magasabb sebességnél a III állásban áll. • A szerkezet működése a következő: Ha a (17) állítóemelő az I nyugalmi állásába van állítva, úgy a (14 —16) rudazat az I helyzetben áll. A regulátorgolyók tehát a legalsóbb I helyzetben, az indítószelep pedig zárt B helyzetében van. Ha a (17) emelőt a II állásba mozgatjuk, úgy ezen beállítás a regnlátorhüvelyre nem gyakorol befolyást, hanem a (14) rúd az I állásban marad, mialatt a (15) és (16) csuklós rudak a Ha állásba kerülnek. Ezáltal az indítószelep teljesen nyilik és a gép megindul. Amint a sebesség növekszik, a regulátor golyók emelkednek a regulátorliüvellyel együtt, miközben a (6) rúgót összeszorítják. A (14—16) rudazat eközben a II helyzetben lévő (15) csuklós rúd középpontja körül elfordul úgy, hogy az indítószelep mindinkább záródik, amint a regulátorhüvely fölfelé emelkedik. Ha a regulátorgolyók a II helyzetet elérték, úgy a rudazat a Ilb állásba jut, amelyben az indítószelep zárva van. Az indítószelep tehát egészen nyitott és egészen zárt helyzete között mozoghat, mialatt a regulátorgolyók az I és II állás között mozognak. A regulátorgolyók II állásában a (6) rúgók annyira össze vannak szorítva, hogy a (7) dugattyúk a (11) hüvelyhez támaszkodnak. Ha a gépet nagyobb sebességgel akarjuk járatni, úgy a (17) emelőt a III helyzetbe állítjuk. A (12) golyók emellett a II álláson egyelőre nem haladhatnak túl és a (14—16) rudazat az átállítás után a Illa helyzetben van, amelyben az indítószelep egészen nyitva van. Ezen helyzet mindaddig fönmarad, míg a gép sebessége annyira nem emelkedett, hogy az (1) rúgó hatását a (12) regulátorgolyók legyőzik. Ha a sebesség még növekszik és a regulátorgolyók egymástól távoznak és az (1) rúgókat feszítik, úgy az indítószelep fokozatosan záródik, miközben a (14—16) rudazat a (15) rúdnak a III állásban fekvő középpontja körül elfordul. Ha a regiilátorgolyók legmagasabb III állásukba jutottak, a (14—16) rudazat a Illb állásba kerül, amelyben