71241. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szabadon lengő síksziták löketének szabályozására

mozgásúan megváltoztatja, az ismert szerkezetekkel szemben elvileg el van érve, liogy a síkszita löketét szabályozó forgási nyomatékok nem csak a nyomatéki karnak (a szabályozó súlyoknak a forgási tengelytől való merőleges távolsága), hanem a hatásos tömegnek egy- I idejű, még pedig kényszermozgású változtatása révén) a sűlykiegyenlítés meg- ! szüntetése a súlyoknak egymáshoz való közelítése folytán módosíttatik. Minél kisebb a forgási tengely fordulatszáma, annál kisebb lesz a hatásos tömeg és ennek karja, míg a fordulatszámnak növekedésével úgy a hatásos tömeg, mint a kar is nagyobbodnak úgy, hogy a szabá- j lyozás igen érzékeny és ennélfogva pon- | tos és a kényszermozgás következtében majdnem teljesen megbízható lesz. Ezen, a találmányt képező és az addig ismert szerkezetek között fönnálló lényeges külömbség különösen három gyakorlati előnnyel jár. Mivel ugyanis a löketnek szabályozása a szabályozósúlyoknak függélyes és vízszintes löketén kívül még a hatásos tömegnek megváltoztatása £ltal is hatásosan támogattatik, a függélyes kilengés és ezzel az ágyazási keret is igen kicsiny, illetve alacsony lehet, úgy hogy ez az utóbbi alatt a síkszitában fönnmaradó aránylag magas tér nagyobb számú szitakeretnek elhelyezésére használható föl. Mivel továbbá az alacsony ágyazási keret következtében a szabályozósúlyok is igen alacsonyak, ezeknek a szitakeretek közötti vízszintes szabad mozgathatóságuk számára csak igi

en kis függélyes méretű térre van szükségük, úgy hogy itt ismét nagyobb hasznosítható tér áll rendelkezésre a szitakeretek számára. Minthogy végre a szabályozósúlyok a nyugalmi helyzetben egymással átlósan fekszenek szemben, a szerkezetnek, ill. az ágyazási keretnek szélessége is, két szabályozási súlynak alkalmazásánál, csekély, miáltal a szitakeretek akadálytalanul helyezhetők be a síkszitába és szedhetők ki abból, mivel a szabályozósúlyok, a síkszitának működésen kívüli állapotában, mindig az ágyazási keretnek hossztengelyébe forgathatók. A mellékelt rajzban a találmányt képező szerkezet két szabályozó súllyal biró két foganatosítás! alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra bal oldala a szerkezet egyik foganatosítást alakjának függélyes középhosszmetszete. Az 1. ábra jobb oldala a szerkezet oldalnézete. A 2. ábra bal oldala metszet az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. A 2. ábra jobb oldala a szerkezet föliilnézete. A 3. ábra metszet a 2. ábrának 8—3 vonala szerint. A 4. ábra metszet a 2. ábrának 4—4 vonala szerint. A 5. ábra metszet a 2. ábrának 5—5 vonala szerint. A (5. ábra bal oldala a szerkezet második í'oganatosítási alakjának az 1. ábra 2— -2 vonala szerinti metszettel azonos metszete. A 6. ábra jobb oldala ezen foganatosítási alaknak oldalnézete. A szerkezet az (1) ágyazási keretben van elrendezve (1. ábra), mely a két (2) oldalkarimával van a síkszita főkeretére helyezve és azon a (3) csavarok segélyével megerősíve. Az ágyazási keret mindkét hosszoldalán nyitott és fölső és alsó oldalán, a szerkezet srtlyának csökkentése és hozzáférkőzhetőségének megkönnyítése céljából, áttörésekkel van ellátva. A síksziiának (5) forgási tengelye, mely a szerkezetet, azaz a szabályozó súlyokat és ezeknek hajtókerekeit hordja, a;: (1) ágyazási kereten átjár és ezen keret fölött és alatt csapágyakban van vezetve. A két ((>) szabályozósúly, melyek a nyugalmi helyzetben egymással átlósan fekszenek szemben, a két-két (7) bordával van ellátva (2. ábra), melyeknek mindegyike egy-egy (8) fülben (1. ábra) vég-