71241. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szabadon lengő síksziták löketének szabályozására

Megjelent 11)17, évi augusztus hó 24-en. ......% MAGY. KIR SZABADALMI llig HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 71241. szám. X i. OSZTÁLYSzerkezet szabadon lengő síksziták löketének szabályozására. KOERNER RÓBERT FŐMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelenté- napja 1916 junius hó 27-ike. A szabadon lengő síksziták alkalmazásának már első idejében is megnyilvánult az a törekvés; hogy a síkszita, indításánál, kis löketet és aztán, fordulatszámának nagvobbodásánál, mindig nagyobb és nagyobb löketet végezzen, míg ez a kívánt és előre meghatározott normális legmagasabb értékét elérte. Minden szerkezetek ezen célból külön elrendezett szabályozó súlyoknak a síkszita mozgásánál* föllépő centrifugális erejét használták föl, mely szabályozósúlyok vagy mindig egyazon, a forgási tengelyre merőleges síkban távolodtak el a forgási tengelytől vagy közeledtek ahhoz AT

agy amelyek a forgási tengelytől való eltávolodásuk, illetve az ahhoz való közeledésük közben egyidejűleg a forgási tengelyre merőleges mozgási síkúkat is változtatták. Az elsősorban említett szerkezeteknél a szabályozó sulyoknak a nyugalmi helyzetből való kimozdulása vagyis a mindenkor vízszintes kilengés mindig egy külön elrendezett közbenső résznek (rugónak, súlynak) hatása ellenében történt, mely rész a szabályozó súlyokat egyúttal vissza is vitte a nyugalmi helyzetbe, míg a másodsorban említett szerkezeteknél a szabályozósúlyoknak a nyugalmi helyzetből való kimozdulása és az abba való visszatérése vagyis a vízszintes és a függélyes kilengés is mindig csak a centrifugális erőnek egyedüli hatása alatt ment végbe (ingasúlyok), ahol is azonban némely szerkezetnél a'szabályozósúlyok számára bizonyos pályák (lejtők) voltak elrendezve. A jelen találmányt képező szerkezetnél már most a löketnek szabályozása oly súlyok segélyével történik, melyek a forgási tengelytől való eltávolodásuk és az ahhoz való közeledésük közben nemcsak a forgási tengelyre merőleges mozgási síkúkat, hanem egyúttal, még pedig kényszennozgásúan egymáshoz való helyzetüket is megváltoztatják, amikor 1 ís a nyugalmi helyzetben egymással átlósan szembefekvő szabályozó súlyok függélyes kilengése minimumra van redukálva, míg azoknak egymáshoz való helyzetváltozása mindig a szerkezeti szempontból lehetséges legnagyobb fokot érheti el. Azáltal már most, hogy a szabályozósúlyoknak a centrifugális erő által okozott függélyes kilengése ezen súlyoknak egymáshoz való helyzetét is kényszer-