71170. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzel nem keverhető szerves anyagokban kolloidális oldatok előállítására

padékból álló burkolattal van körülvéve, j mely a víz elgőzőlögtetése közben fokozott hőfoknál is elválasztja- egymástól a részecskéket és meggátolja, hogy ezek újból föl nem oldható aggregátumokká egyesüljenek. Ha ezután a. víztől megszabadított terméket organikus anyagokkal, melyekben azok az amorf organikus vegyületek oldhatók, duzzaszthatók, vagy finoman szétoszthatók, mechanikusan keverjük, akkor a kívánt organosólt kapjuk. Az amorf organikus vegyület tehát átvivő test szerepét játsza. A csapadék előállítása, melyet az irreversibilis kolloid magával ragad, a legkülönbözőbb módokban mehet végbe. így pl. viaszokat, gyantákat, zsírokat, magas hőfoknál forró alkoholokat, vagy más vízben oldhatatlan vegyületeket athilalkoholban, vagy acetonban, vagy más, vízzel keverhető organikus folyadékokban föloldunk és ezeket az oldatokat, célszerűen heves kavarás mellett, a hidrosólhoz adjuk. A vízben oldhatatlan organikus vegyületek finoman szétosztott csapadékok alakjában kiválnak és természetükhöz képest, megfelelő kolloidot ragadnak magukkal a fenékre. Az összetett csapadékot, pl. filtrálással, vagy centrífugálással, mechanikusan elkülönítjük, vízzel kimossuk és 90—100°-nál, vagy ezen fölül, megszárítjuk. Különleges elővigyázati rendszabályokra az elgőzölögtetés közben nincs szükség. A víz más módon is eltávolítható, pl. azáltal, hogy a csapadékot vízfölszívó anyagokra, mint pl. nem égetett agyagra visszük. A fölszívatást és az elgőzőlögtetést egyesíteni is lehet. Az elgőzölögtetés légritkított térben is mehet végbe. A víztelenített anyag most, kolloidális alakban, minden olyan organikus közegben föloldódik, melyben a kolloid vele együtt való kicsapatására használt csapadék oldható, duzzasztható, vagy finoman szétosztható. Még jobb eredmények érhetők el sok esetben, ha az organikus csapadékot hidrosólban a kö- • vetkező módon hagyjuk képződni. Mindenekelőtt valamely, vízben oldható or- | j ganikus vegyület vizes oldatát hidrosóllal keverjük, vagy a vegyületet hidrosólban föloldjuk és ezután ezt, savak, bázisok, vagy sóoidatok hozzáadásával, oldhatatlan vegyületté alakítjuk át, mely amorf csapadék alakjában kiválik. Pl. aromás hidroxilvegyületek, telített, vagy telítetlen, főleg nagymértékben molekuláris alifás savak, ill. hidroxilált, vagy halogénnel helyettesített zsír-savak vízben oldható sóit, vagy gyantasavakon oxidált csukamájolaj savak, zsírkénsavak, vagy más, nagy mértékben molekuláris sulfonsavak alkálisóit hidrosólban föloldjuk és ásványi savaknak, vagy a földkáli-, vagy nehéz fémsók vizes oldatainak hozzáadásával, csapadékot állítunk elő. Különösen jól beváltak a naftensavak (földolajsavak) sói és a magas hőfokon forró földolajfrakciók nitrosavjai, minthogy alkálisóik vízben oldhatók és ebből az oldatból, nehéz féiusók, pl. réz-, chróm-, vas-, nikkel- és aluminiumsók oldataival, csapadékok választhatók ki, melyek különböző szénhidrogénekben könnyen oldhatók. Ezekben az esetekben a csapadékot külön is elő lehet állítani és a hidrosóllal keverni. Az oldhatatlan vegyületek képződését, melyek amorf csapadékok alakjában válnak ki, tetszőleges módon, valamely reakció segélyével lehet előidézni. így pl. indigófehéret, vagy valamely festő csávát képező anyagot lehet hidrosólban föloldani és levegő befúvásával a csapadék képződését előidézni. Az indigó pl. petróleumban oldható. Lehet chémiai átalakítás nélkül is, hő-, vagy elektrolitos koagulációval előidézni a csapadékok képződését. Sok esetben hidrosólok gyanánt csak védőkolloidtartalmú hidrosólok állanak rendelkezésünkre, akár azért, mert az illető anyag védő kolloidmentes hidrosói alakjában elő nem állítható, ill. ebben az állapotban csak igen kevéssé állandó, • akár pedig azért, mert a kereskedelemben elterjedt kolloidpreparátumokból in| dúlnak ki, melyek csaknem mindig védő !