71170. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzel nem keverhető szerves anyagokban kolloidális oldatok előállítására

- 3 kolloiddal vannak ellátva. A kolloid vizes oldatokban védő kolloidok jelen­léte az eljárás módosítását nem teszi szükségessé annál kevésbbé, mert a jelen eljárásban ismertetett, összetett csapadé­kot oly módon lehet képződni hagyni, hogy a védő kolloidok ne keveredjenek * hozzá. Alkalmazást találhat az eljárás ehémiai elemek, mint pl. S, Se, Te, Ag, Hg, Bi, C, W, OK stb. vagy anorganikus vegyü­letek, mint pl. A12, 03, Zu O, Ti 02, Hg 01, Hg (), Si 02, 'As2 S3, Ba S04 stb., vagy organikus vegyületek, mint pl. kal­•eiumoxalat, ezüstcianid, eziistrhodanid, ferrociánréz stb. organosóljainak előállí­tására. Ellenben az eljárásnak tipikusan | rcversibilis organikus kolloidokra, mint pl. zselatinra, fehérjére és fehérjeszét­bomlási termékekre, kolloidális szén­hidrátokra stb. és pl. nagymértékben mo­lekuláris organikus festő anyagokra való alkalmazását, melyek vízmentes állapot­ban vízzel nem keverhető organikus anyagokban spontán fölokiódnak, nem tervezzük. A jelen eljárás szerint előállított ter­mékek a következő ipari alkalmazási cé- I lókra szolgálni vannak hivatva: 1. Ohémiai elemek, mint pl. S, Se, Te, Ag, Hg, Bi, Os, stb., vagy anorganikus ! vegyületek, mint pl. kalomel, higanyoxid és effélék növényi vagy állati zsírokban, olajokban, vagy viaszfajtákban, továbbá vazelinekben, paraffinban. lanolinban J stb. való kolloidális oldatai, egyebek közt gyógyszerkészítési célokra alkalmasak. 2. Grafit, talkum, vagy hasonló kenő­képességű anyagok, í 11. ilyen anyagok keverékeinek kenőolajban, konzisztens kenő zsiradékokban stb. való kolloidális oldatai kenőszerek gyanánt nyerhetnek alkalmazást. 3. Fémek, mint pl. Ni, Pt, Pd stb. vagy fémoxidok, mint pl. Ni 0 stb. kolloidális oldatai katalizátorok gyanánt nyerhetnek alkalmazást pl. zsiradékmegkeményítő műveleteknél. 4. Citromsárga és más ásványi festékek lenolajban, firniszben stb. való kolloidá­lis oldatai kiváló fedőképességű olaj­festékek gyanánt használhatók, melyek azonkívül, a száraz festőanyagoknak olaj­jal való egyszerű szétdörzsölésével kapott festékekkel szemben, még azzal az előny­nyel is járnak, hogy egyáltalában nem, vagy csak igen-igen lassan választják ki szétbomlás folytán a szilárd festő­anyagot. Foganatosítási példa: Ha kolloidális ezüstöt (pl. Bredig, Paal, Oréde-félét) vízből vaselinbe akarunk átvinni, akkor az ezüsthidrosólban annyi nátriumnafte­nátot oldunk föl, hogy az oldott ezüst minden 10 g.-jára kb. 0:2—1 g. naftenát jusson. Ezután a naftenátot réz-, vagy vassók oldataival teljesen kicsapoljuk. Ekkor olyan csapadék képződik, mely az ezüstöt a nehéz fém-naftenáttal a lehető legtökéletesebben keveredve tartalmazza. A csapadékot lefirtráljuk, jól kimossuk és szárítószekrényben 90—100°-nál gyor­san megszárítjuk. E célra a víztelení­tendő anyagot célszerűen vékony réteg­ben kiteregetjük. A teljesen víztelenített anyagot ezután mozsárban vaselinnel jól szétdörzsöljük. S/AHADAI-Ml KiKXYEK. 1. Eljárás vízzel nem keverhető szer­ves anyagokban kolloidális oldatok előállítására, azáltal jellemezve, hogy valamely irreversibilis kolloid vizes oldatában, mely kolloid védő kolloid­dal lehet ellátva, valamely organikus vegyület amorf csapadékát, mely ve­gyület az átvitelhez választott orga­nikus anyagban oldható, duzzasztható vagy finoman szétosztható, bevisszük, ill. az oldatban képződni engedjük, az után a csapadékot, mely a kolloidot tartalmazza, a folyadékot elkülönít­jük, a vizet eltávolítjuk és végül a csapadékot az organikus anyaggal, keverjük. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foga­natosítási módja, azáltal jellemezve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom