71142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírban szegény, enzim- és korpától mentes, föltárt, sterilizált tengeri pehely, tengeri dara és tengeriliszt előállítására

Megjelent 1917(17. évi julius lió 179-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jRff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 71142. szám. x/i. OSZTÁLY. Eljárás zsírban szegény, enzim- és korpától mentes, föltárt, sterilizált tengeripehely, tengeridara és tengeriliszt előállítására. REINLE OTTÓ GYÁRIGAZGATÓ BÉCSBEN. A bejelentés napja 1916 március hó 16-ika. Elsőbbsége 1916 január hó 8-ika. Az eddig ismert tengeri dara és tengeriliszt fajtákat darálás és őrlés útján természetes vagy mesterséges úton megszárított tengeri szemekből állították elő, | s az előállításnak ez a módja vagy ka- j matveszteséget vagy szárítási költséget okozott. Az így nyert termék ezenfölül nagy mennyiségű könnyen bomló zsiradékot és enzimeket tartalmazott, minek következtében megkeseredett és az egészségi-e egyenesen ártalmas volt, sőt a tudvalevőleg gyógyíthatatlan pelagra betegséget idézte elő. Ezért megkísérelték, hogy a-zsírtartalmat a csírarészek mechanikai úton végzett eltávolításával némileg csökkentsék, azonban ekként csak az előállítás költségei növekedtek ezen me- i ehanikai kezelés költségeivel, anélkül, hogy a zsírtalanítás és korpátlanítás kellőkép sikerült volna. Mindezen száraz úton végzett aprításnál a proteinnel összetapasztott keményítősejtek föltáratlanul maradtak, s minden keményítősejtnek sejtfala ilyen tisztán mechanikai úton csak tökéletlenül roncsolódott szét. A jelen eljárás valamennyi eddig ismert eljárástól abban különbözik, hogy ahhoz új termésű tengeri is előzetes szárítás nélkül fölhasználható és lényegileg | abban áll, hogy a megdarált tengeri szej meket duzzasztó folyamatnak vetjük alá, miközben kavarás útján az erősen 'zsírtartalmú és ezéi-t könnyebb fajsúlyú részeket, valamint az ugyancsak könnyebb fajsúlyú korpát a súlvossabb keményítő-és jM-oteintartalnui részektől elválasztjuk, mire azok a duzzasztó folyadék fölszínére szállnak föl, ahonnan lemeréssel vagy más isméit módon eltávolítjuk őket. A duzzasztásnál használt edény fenekére leiillepedő keményítő- és proteintartalmú részeket ezután a duzzasztó fo-i lyadékkal kavarás közben annyira fölmelegítjük, hogy a duzzasztási folyamatban a keményítősejtekbe behatolt folyadék kiterjedése következtében minden, esetleg még épen maradt sejtfalat szétroncsoljon. Előnyös, ha a duzzasztófolyadék mennyiségét úgy szabjuk ki, hogy a melegítés után sűrűn folyós, már csak kevés nedvességet tartalmazó pépet kapunk. Ezt a pépszerű terméket azután vékony réteg-