71071. lajstromszámú szabadalom • Egykamrás nyomólégfék, melynek vezérlő szelepét csak a vezeték- és légtartálynyomás befolyásolja

tett kamrájában. A fék megoldásakor a segédlégtartály ezen vezérlőkamrájába áramló vezetéknyomás hatása aiatt a vezérlődugattyú kamrájában nyomáscsökkenés, illetőleg a segéd légtartály elválasztódugattyújának eltolódása folytán a vezérlőtolattyú kamrájában nyomásemelkedés következik be. Ezen a vezérlődugattyú két oldalán föllépő nyomásváltozás folytán a vezérlődugattyú a féket megoldó és elzáró helyzetébe vezettetik át, ha a vezetékben a légnyomás növekedését a vonatvezető fékezőszelepének elzárásával megszünteti úgy, hogy a féket nemcsak fokozatosan meghúzni, " hanem fokozatosan megoldani is lehet. A vezérlődugattyú ezen közbeeső helyzetében az általa egymástól elválasztott két kamrában a nyomáskülönbség époly csekély, mint I a közönséges vezérlőszelep fékelzáró J helyzetében úgy, hogy rúgógyűrűvel bíró j könnyen járó dugattyú használható. j A találmány tárgyának egy másik fo- i ganatosítási alakjánál a segédlégtartály j két kamráját egy kétkamrás fékhenger j helyettesíti, melynek dugattyúja épúgy mint az egykamrás fékhengeré, a fékrudazathoz van kapcsolva úgy, hogy a fékezőerőt fokozza, ha a vezérlőkamrából, mely ez esetben a kétkamrás fékhenger holt terét képezi, a légnyomásnak az egykamrás fékhengerével való kiegyenlítődése után még további nyomólevegőt bocsátunk ki. Hogy ekkor ezen holttér nyomólevegőjét csak olyankor hagyjuk a szabadba kiáramlani, ha az egykamrás fékhenger nyomása ezen holttér nyomásával kiegyenlítődött, tehát legnagyobb magasságát elérte, ezért — és ebben áll a találmány egy további része — a kétkamrás fékhenger holttere és az egykamrás fékhenger munkatere közt egy visszacsapó szelepet rendezünk el, mely nyitott állapotában egy a külső levegőhöz vezető csatornát elzár, ellenben a kétkamrás ' r fékhenger és az egykamrás fékhenger közt a légnyomás kiegyenlítődése után bezáródik és ezzel az említett csatornát szabaddá teszi úgy, hogy a féklégtartályt képező holttér nyomólevegője most a szabadba áramlik, míg az egykamrás fékhenger nyomólevegője e hengerbe bezárva marad. A mellékelt rajzon az 1. ábra a fékberendezést a vezérlőszelepnek a féket megoldó helyzetében ábrázolja, kapcsolatban olyan segédlégtartállyal, melyet egy rugóval terhelt dugattyú két kamrára oszt; a 2. ábra a fékberendezést szintén a vezérlőszelepnek a féket megoldó helyzetében ábrázolja, ahol is a segédlégtartályt kétkamrás fékhenger képezi; a 3. ábra a 2. ábrának megfelelő metszet a vezérlőszelepnek a fokozatos megoldás után a féket elzáró helyzetében, yégül a 4. ábra a 2. és 3. ábráknak megfelelő metszet, a vezérlőszelepnek a fékezés megindítása után elfoglalt helyzetében. Az (A) vezérlőszelep (1. ábra) (L)-nél az átmenő főlégvezetékliez, az (F) cső útján pedig a (Bl) egykamrás fékhengerhez van kapcsolva. Az (A) vezérlőszelep (K) vezérlődugattyúja a .vezérlőszelep tokjának üregét az (L) fővezetékkel összeköttetésben álló (I) vezérlődugattyúkamrára és a (B2) segédlégtartállyal kapcsolatban álló (II) vezérlőtolattyxíkamrára osztja. Az utóbbi kamrában a (g) fővezérlőtolattvú foglal helyet, mely vonszolt tolattyúként van kiképezve és hátán a dugattyúrúdkerettel mereven összekötött (h) segédtolattyút hordja. E segédtolattyú elzárószervként szolgál úgy a fokozatos fékezéseknél, mint a féknek fokozatos megoldásánál. Ezen általános elrendezésnél a (B2) segédlégtartályt egy rúgóval terhelt (11) dugattyú két kamrára, nevezetesen a (IV) vezérlő- és az (Y) féklégtartálykamrára osztja. A (IY) vezérlőkamra az (E) cső útján az (A) vezérlőszelep (II) vezérlőtolattyúkamrájávai áll kapcsolatban, míg az (Y) féklégtartály kamra a (D) csó köz-