71007. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás erősítőrelaisekkel ellátott távbeszélővezetékek számára

zásánál a vezeték „éneklése" lépett föl. Ennek oka a következőkben rejlik: Azon áramimpulzusok, amelyek pl. a (C.) állomásról indulnak ki, először az (y) elágazóhelyre jutnak és (a3), ill. (b4) felé ágaznak el. A (b4)-be jutó impulzusok hatástalanok, mivel, amint ezt a bevezetésben említettük, a (T4) teleifonrelais csupán a nyíl irányában hatásos, tehát a (b4)-nél belépő impulzusokat nem adja tovább. Ellenben az (a3)-riál belépő impulzusokat a (T3) erősítőrelais megerősíti és az impulzusok a relais (b3) kilépőoldalát megerősítve hagyják el és ily erősített állapotban érkeznek az (x) elágazóponthoz. Ezen pontban az impulzusok isrmét két irányban ágaznak ed, nevezetesen egyrészről a (D) állomás felé és másrészről a (T4) erősíórelais (a4) belépőoldalához. Mivel az impulzusok az (x) elágazóponttól a (D) állomáshoz csupán a (c) távvezetéken át juthatnak, amely tetemes csiilapítóhatást fejt ki (meirt hiszen az erősítőrelais éppen a távvezeték erős csillapítóhatásának kiegyenlítésére van elrendezve), míg ellenben az (x) elágazóponttól a (T4) erősítőrelaishez vezető rövid vezeték csillapító hatása csekély, úgy a (b3)-ból (x)-be érkező impulzusok túlnyomó része a (T4) erősítőrelais belépőoldalához áramlik és ezen relais által megerősíttetvén, (b4)-böl megerősítve lépnek ki ós ily állapotban jutnak az (y) elágazóponthoz. Ezen pontból az erősített impulzusok ismét a (T3) erősítőrelais (a3) belépőoldalához jutnak, még pedig az (y) por tot (a3)-mal összekötővezeték csekély csillapítása folytán teljes erősségiben, és ezen impulzusokat a (T3) erősítőrelais újból megerősíti, mire a másodszor is erősített impulzusok (b3)-ból (x)-be jutnak. Ezen folyamat újra és újra ismétlődik úgy , hogy ahelyett, hogy az impulzusok a (C) állomásból egyenes irányban a (D) állomás felé továibbittatn'ának, az (y) pontból a (T3) rélaisen át az (x) ponthoz és innen a (T4) relaisen keresztül vissza az (v) ponthoz önmagában zárt gyűrűben | keringenek, amely csupán az energia egy i részét küldi ki a (D), ill. (C) állomás felé. Ezen, a két (T3) és (T4) erősítőrelais között keringő gyürűalakú áram okozza . a fönt említett éneklést. Ezen hátrányt a találmány szerint oly kapcsolással szüntetjük meg, amelynek lényege a 2. ábrából tűnik ld. A közbenső állomáson, úgy mint az előbb, szintén két (TI), ill. (T2) erősítőrelais van alkalmazva, még pedig olyként, hogy a (TI) erősífőrelais (al) belépőoldala az (A) állomás felé, (bl) kilépőoldala pedig a (B) állomás felé van fordítva, tehát az impulzusokat csupán (A) felől (B) felé (a nyíl irányában) adja tovább megerősítve, míg ellenben az ellenkező irányú impulzusok számára hatástalan. A (T2) erősítőrelais (a2) belépőoldala a (B) állomás felé, (b2) kilépőoldala pedig az (A) állomás felé van fordítva úgy, hogy csupán a (B)-ből (A) felé futó impulzusokat adja tovább erősítve, a nyíl irányában, míg az ellentett irányú impulzusok számára hatástalan. Az erősítőrelais belépőoldala a másik erősítőrelais kilépőoldalával éppen úgy, mint az 1. ábra szerinti kapcsolásnál, párhuzamosan van kapcsolva, azonban azzal a különbséggel, hogy ezen párhuzamos kapcsolást nem közvetetlenül, vagyis ellenállásmnetesen végezzük, mint az 1. ábra szerint, hanem a távvezetékeken, ill. az erősítőrelaisktől az állomások felé vezető távvezetékeknek azon részén keresztül, amelynek összes csillapító hatása az egyik ei ősítőrelaistől a távvezetéknek a paralleíkapcsolást végző részén keresztül a másik erősítőrelaishez folyó, gyurűszerűen lefutó áram számára legalább is akkora, mint az erősítőrelaiskkel előidézett összes erősítés. Ezen berendezés hatása a következőből tűnik ki: Az (A) állomásból kiinduló áramimpulzusok a (q) pontnál az (L3), ill. (L4) távvezetékpárokba ágaznak el. Az (L3) vezetékbe kerülő rész hatástalan marad, mi-