70928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehidek, ketonok, alkoholok szénhidrogének és nitrogénvegyületek előállítására növényi anyagokból

Megjelent 1917. evi május hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 70928. szám. IV/h/t. OSZTÁLY. Eljárás aldehidek, ketonok, alkoholok, szénhidrogének és nitrogénvegyületek előállítására növényi anyagokból. AKTIEBOLAGET CELLULOSA CÉG STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1916 május hó 25-ike. Elsőbbsége 1916 május hó 4-ike. A találmány tárgya eljárás aldehidek, ketonok, alkoholok, szénhydrogének és nitrogénvegyületek előállítására növényi anyagokból; az eljárás kivitelénél a növényi anyagokat magában véve ismert módon nyomás alatt alkáliák, különösen nátronlúg vizes oldatával főzzük és a kapott oldatot azután szárazon desztilláljuk. Ezen főzési eljárások eddigi kiviteleinél olyan oldatot kaptak, mely — ha ahhoz a száraz desztillálás céljából mészhidrátot adtak — igen szívós masszát képezett, melyből a víz utolsó nyomai csak nagy I nehézséggel voltak teljesen eltávolítha- i tők és mely ezenkívül a száraz desztillá-1 ásnál különösen aceton és faszesz tekintetében igen rossz termelési hányadot szolgáltatott. Ezzel szemben a találmány értelmében növényi anyagokból alkáliákkal való főzéssel szerves sók olyan oldatait kapjuk, melyek könnyen beszáríthatok és melyek ezenkívül a száraz desztillálásnál ugy aceton, mint faszesz tekintetében lényegesen nagyobb termelési hányadot adnak. Az eljárás lényegében azáltal van jellemezve, hogy a növényi anyagokat olv nagy alkálifölösleggel főzzük, hogy a kapott oldat a beszárításnál nem képez szívós masszát, hanem körülbelül 200" C. hőmérsékleten beszárítható. A beszárítást pl. forgó kemencében végezhetjük, melyet közvetlenül meleg levegővel hevítünk. Azáltal, hogy a növényi anyagok főzésénél az alkálit fölöslegben használjuk, főképen azt érjük el, hogy a kioldott szerves anyagok szerves savakat képeznek, melyek erős bázisokkal való száraz desztillálásánál sokkal nagyobb mennyiségű értékes anyagot, különösen acetont és szeszt szolgáltatnak, mint amennyit akkor kaphatunk, ha pl. ugyanoly mennyiségű szerves anyagot olyan cellulózahulladéklúgból oldottunk ki, mely lúgot a cellulóza gyártásnál szokásos módon, azaz lehetőleg kis mennyiségű alkálival történő főzéssel kaptunk. Az aceton és szesz jó termelési hányadának a száraz desztillálásnál való elérésére azonban a növényi anyagok főzésénél nincs szükség oly nagy alkálifölöslegre, mint a rákövetkező száraz desztillálásnál, hanem a főzést kisebb alkálifölösleggel is végezhetjük és a kapott lúg-