70878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyi hatásoknak egyfázisú állapotban lévő anyagokon való előidézésére

- 2 -pótban is teljes eserebomlás mehet végbe, ha erre elég idő áll. rendelkezésre, mindazonáltal, világos, hogy ezen időtartam megrövidítése gazdasági szempontból nagy fontossággal bír. Így pl. fenol előállításánál benzol-szulfosav képződik, ha benzolt és-kénsavat összekeverünk. Ha ezek az alkatrészek csöppfolyós állapotban vannak, a közöttük végbemenő reakció aránylag lassú lefolyású lesz, míg ellenben ha ugyanazon anyagokat összekeverés előtt vagy után gázállapotra hozzuk és a molekulák Összesürítése céljából nyomás alá helyezzük, akkor a kívánt hatás igen rövid. idő alatt végbemegy, és pedig jóval tökéletesebben; mint amennyire folyadékok keverése esetében lehetséges volna. Azon előnyökre, amelyek a jelen találmány alkalmazásából származnak, másik példát nyújt a folyékony szénhydrogének kezelése. Minthogy a petróleum igen eltérő forrponttal és különböző fizikai és kémiai tulajdonságokkal bíró szénhydrogének bonyolult keverékéből áll, a szénhydrogének fölbontásánál nagy számú és egymástól, többé-kevésbé különböző termék keletkezik. A bontási eljárást úgy végezhetjük, hogy ezen termékek egyike vagy másika jobban előtérbe lépjen, vagy a többinél jóval nagyobb mennyiségben képződjék, ami a bontásnál szereplő időtartamtól, hőmérséklettől és nyomástól függ. Ha a bontást üzemszerű méretekben és kielégítő gyorsasággal, két fázisban jelenlévő anyagokkal, vagyis úgy akarjuk végezni, hogy a reakcióban egyidejűleg gázok és folyadékok vegyenek részt, akkor a folyékony keveréket forrpont ja fölötti hőfokra kell hevítenünk, ami azonban gazdasági szempontból szükségessé teszi, hogy a tartányban, amelyben a bomlás végbemegy, a légköri nyomásnál magasabb nyomást tartsunk fönn. Ilyen nyomások alkalmazása azonban kedvezőtlen hatással van bizonyos reakciók létrejöttére, pl. ethylen * képződésére. A bomlás némely szénhydrogénekben gyakorlatilag bármely hőmérsékletnél végbemegy 100n C. fölött, föltéve, hogy a reakció számára elegendő, a hőmérséklettel arányos idő áll rendelkezésünkre. ... A szénhydrogének valamely meghatározott osztályának ós ezen osztályban valamely meghatározott szénliydrogénfajnak a többinél nagyobb mennyiségbén való képződése a bontás ideje alatt uralkodó hőmérséklettől és nyomástól, valamint attól az időtartamtól függ, amely alatt a bomlásból eredő termékek az illető hőmérsékletnek és nyomásnak ki voltak téve. így pl. az ethylen képződésére kedvező hatással van, ha a bomlástermékek rövid ideig magas hőfoknak és alacsony nyomásnak vannak alávetve, míg gazolint csak akkor kapunk aránylag nagy menyuyiségben, ha a bomlástermékeket hosszú ideig alacsony hőmérsékletnek és magas nyomásnak tesszük ki. Ha valamely szénhydrogénsorozatnak, pl. az aromás szénhydrogéneknek tagjait vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy a benzol képződését a magas nyomás és magas hőfok, fllenben homológjának, a toluolnak képződését a mérsékelt nyomás és mérsékelt Hőfok segíti elő. Megjegyzendő, hogy a „hosszú", „rövid", „magas" és „alacsony" kifejezések csupán-viszonylagos értelemben használtatnak. A bontást eddig kétfázisú eljárással végezték s ennél az eljárásnál az idő, hőmérséklet és nyomás annyira szoros kapcsolatban állnak egymással, hogy az egyik vagy másik tényezőnek a többitől függetlenül oly célból való megváltoztatása, hogy bizonyos meghatározott vegyület nagyobb mennyiségben képződjék, gyakorlatilag nem valósítható meg. Ennek oka abban rejlik, hogy bizonyos vegyületek létrejöttéhez igen magas, pl. 060"—900° C. közötti hőmérséklet szükséges, míg az abszolút nyomásnak a kg/cm2

alatt kell maradnia, amely két föltételnek egyidejű kielégítése kétfázisú eljárásnál teljesen lehetetlen. Ha a bomlástermékek egy bizonyos meg-