70878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyi hatásoknak egyfázisú állapotban lévő anyagokon való előidézésére

határozott vegyület eredményes előállításához szükséges hőfoknak és nyomásnak vannak kitéve, akkor a reakció ezen vegyület képződésével nem szűnik meg, hanem egyéb vegyületek is képződnek, sőt maga a kívánt vegyület is bomlást szenved. Minthogy továbbá a bomlás csak egy irányban megy végbe, a vegyületek mindinkább szétesnek úgy, hogy végül — föltéve, hogy elég idő áll rendelkezésre — nem marad más, mint szén és hydrogén. Az egyetlen gyakorlatilag használható módszer, hogy az előállított vegyület további, nem kívánt polymerizálódását, fölbomlását vagy szétesését megakadályozzuk, abban áll, hogy az illető vegyületet a hő és nyomás befolyása alól kivonjuk, amit a kétfázisú eljárásnál nem lehetne függetlenül, illetve a hőfok és nyomás között szükséges viszony megzavarása nélkül megtenni. Ellenben ha a vegyületet olyan eljárással állítjuk elő, amely az anyagnak egyetlen gáznemű fázisban való kezelésén alapszik, akkor tapasztalásaink szerint a kívánt vegyület könnyen eltávolítható s eközben csak minimális mennyisége alakul át nem kívánt vegyületekké, mimellett a kívánt termék folytatólagos előállítására létesített működési föltételek sem zavartatnak meg. Szénhydrogéneknek a jelen eljárás szerinti kezelésénél a kiindulási anyagot, amely bármilyen szénhydrogénvegyület lehet, folyékony állapotban először olyan hőfoknak tesszük ki, hogy gyakorlatilag véve az összes folyadék gázzá alakuljon át. Ezen elgázosításnak előnyösen pillanatnyi idő alatt és oly kamrában vagy csőben kell végbemennie, amely egyúttal a reakció övét is magában foglalja. A gázok ekkor rögtön elérik a reakció övét, amelyben a kellő hőmérsékleti és nyomásviszonyok valamely alkalmas módon tartatnak fönn. A kívánt vegyület képződéséhez szükséges hőfokot úgy érjük el, hogy a csőhöz vagy kamrához,. amelyben a reakció végbemegy, kívülről hőt vezetünk. A kívánt vegyületnek a reakció övében való | előállításához szükséges nyomást bármely alkalmas módon és eszközökkel előidézhetjük, azonban célszerű olyan eszközöket alkalmazni, amelyek a nyomásnak a reakció övében való változtatását lehetővé teszik. A kívánt nvomás előállításának al-i " kalmas módja abban állhat, hogy a kezelendő folyadéknak a reakció övét magában foglaló kamrába vagy csőbe való bevezetését szabályozzuk és amellett a folyadéknak ezen övből való eltávozását is úgy állítjuk be, hogy az övben a kívánt nyomás létesüljön és maradjon fönn. Könnyen belátható, hogy a bevezetett és eltávozott folyadék mennyiségi viszonyának változtatásával a reakció övében meghatározott nyomás érhető el és hogy továbbá a be- és kiáramlás kellő szabályozásával a gázoknak a reakció övén való áthaladási sebessége, vagyis az időtényező is előre meghatározható. Vannak bizonyos idő-, nyomás- és hőfokviszonyok, amelyek bizoiivos vegyületek képződésére a legkedvezőbbek. így pl. a gázoknak a reakció övében magas hőmérséklet és alacsony nyomás mellett rövid ideig való visszatartása nagy mernynyiségü ethylen képződésére a legelőnyösebb. Ámbár a szénhy drogének ethylensorozatának tagjai nem éppen az egyedüli vegyületek, amelyek a fönti körülmények között létre jönnek, mindazonáltal ezen sorozat szénhydrogén je.it más szánhydrogéneknél jóval nagyobb mennyiségben fogjuk kapni. Ha más sorozatokba tartozó vegyületeknek nagyobb mennyiségben való képződését kívánjuk, akkor a nyomás-, hőfok- és időtényezőket igen könynyen úgy választhatjuk meg, hogy a kívánt vegyületnek a reakció övében való létrejöttét elősegítsük. Az alább részlétesebben leírandó eljárás tehát nem szorítkozik a szénliydrogének bizonyos meghatározott sorozatának, vagy egy ilyen sorozat bizonyos tagjának előállítására, hanem bármilyen termékek létrehozására is alkalmas, ha csak a szilárd vagy folyékony anyagok, amelyekből az illető ter-