70754. lajstromszámú szabadalom • Fémből készült légpárnás automobilkerék

neselv lesznek, elönyösebb azonban, ha az egyes (f) saruk egymás területébe átnyúl­nak és akkor a (g) hézag tompaszöget (tört vonalat) alkot, mint azt a 4-ik ábrán lát­juk. Ezen alaknak az az előnye, hogy a keréknek az úton való gördülése alkal­mával az egyik, sarú még gördül az úton. amidőn a következő is elkezdi gördülését. tehát az átmenet simább lehet. A (g) hé­zagokat szükség szerint még (nl) oldalla­pokkal is védhetjük (1. ábra), hogy a pi­szok oldalt ne juthasson be. Az (nl) la]) az (n) gyűrűre van erösítveN Az eddig leírtakból még nem tűnik ki. az, hogy hogyan akadályozzuk meg az egyes (c) dugattyúknak és a velük szoro­san összekötött (f) kengyelelvnek a lég­nyomás hatása alatt való sugárirányú ki­röpülését, mert hiszen a kerék (a) koszo­rújában és (b) hengereiben meglehetős nagy légnyomás uralkodik. Evégből az összes' (í) kengyelek mindkét oldalán, kí­vül. a kerékkel központosán (ml) kiug­rást (1. és 2. ábrák) alkalmazunk, melybe a keréken kétoldalt megerősített (n.) kör­gyűrű (o) kiugrása belekapaszkodik. Ezen (n) gyűrű a kerék (a) koszorújára van csavarokkal ráerősítve s hogy a csa­varok tchermentésítlessenek, a b4lsö ol­dalon is (ol) kiugrást alkalmazunk, amelynek megfelelő mélyedés van az (a) koszorúba bemunkálva. Ily elrendezéssel most már az egyes (í) saruk és velük a (c) dugattyúk sugár­irányban bizonyos, á szerkezet által en­gedett határok között befelé nyomulhat­nak a külső nyomások következtében, el­lenben az (o) és (ml) kiugrások egymásba kapaszkodván, az (f) sarukat kijebb a belső légnyomás már nem nyomhatja. Hogy esetleg útba eső kőnél, vagv ká­tyúnál a (c) dugattyú kirivomulása követ­keztében fémes ütés az (o) és (ml) ki­ugrások között ne származzék, egy bőr vagy más lágy anyagból készült (p) gyű­rűt teszünk közbe (1. és 2. ábrák). Amint látjuk, a kerék az úton való gör­dülése közben az eléje kerülő ellenállá­soknak a kerék belsejében uralkodó lég­nyomásnak megfelelően enged, tehát ru­galmas lesz és a gépezetre, valamint a ko­csiban ülőkre az eddig szokásos pneuma­tikus gumikerekek lágy és kellemes járá­sát idézi elő anélkül, hogy oly hamar pusz­tulna, mint azok. Az (a) koszorúba a levegőt .úgv, mint az a pneumatikus gumikerekeknél szokásos, a (q) visszacsapószelepen nyomjuk be oly nyomásra, mint azt a kellemes járás meg­követeli. A (g) visszacsapószelepen még kis rúgót is alkalmazunk, hogy az minden körülmények között, föltétlenül zárjon. A levegő, az (r) nyílásokon át jut be az (a) kerékkoszorú, üregébe. A levegő beszorí­lását egy alkalmas kézi vagy gépi légszi­vattyúval akkor eszközölhetjük, midőn a kocsi_ áll s akkor a visszacsapúszelepház (qí) nyúlványára erősítjük a légszivattyú nyomócsövét. Szerkesztettünk azonban olv 'berende­zést is, mellyel menetközben is lehet pó­tolni a kerék esetleg cl fogvolt levegő jét, még pedig a tengely (V) furatán ál (1-ső és 2. ábrák); a furat végét (t) csavarral vagy más módon, légmentesen zárjuk el. Az automobil hajtómotorára akasztunk egy I megfelelő nagy-ágú légszivattyút, amelyet I menetközben lehet üzembe iW.ni, vagy az J üzemből kiakasztani,- a szivattyú légve­zető nyomócsöve a tengely (s) furatához vezet és alkalmas módon van azzal, össze­kötve úgy, hogy a levegő a tengely (s) fu­ratába juthat. A kerék agyában (1. és 2. 'ábrák) egy alkalmas körgyűrűalakú űrt hagyunk, melybe egy a hydraulikus saitók tömítő karmantyúihoz (manchcttaihoz) hasonló bőr vagy más alkalmas anyagból készült | | alakú keresztmetszetű (u) karman­tyút teszünk; e karmantyú három oldala a kerékagy három fólületéhez, míg ne­gyedik, nyitott oldalának két része a ten­gelyhez simul. Hogy a karmantyú a ke­rékagy három oldalához mindenkor oda­j simulhasson, egy (v) merev gyűrűt is al-i kalmazunk, melyben sugárirányban meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom