70703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különféle anyagok, különösen élelmiszerek, mint pl. tésztaneműek, gyümölcsök stb. szárítására, ill. aszalására

Megjelent 11)17. évi március lio 27-éü. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 70703. szám. IV/©. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés különféle anyagok, különösén élelmiszerek, mint pl) tésztanemfiek, gyümölcsök stb. szárítására illetve aszalására. BIEB EDMUND GYÁROS VUKOVÁROTT. A bejelentés napja 1916 február hó 28-ika. Ismeretesek már oly aszaló- illetve szárítóberendezések, melyeknél a tüzelőanyag (koksz) égési gázait közvetlenül hajtják át a szárítandó anyag fölött, mimellett a szárító téren áthaladó gázok a szárítandó anyagból • fölszáló gőzökkelT

együtt kürtőn át a szabadba távoznak. 'A szárítás ezen módjának az a hátránya, hogy a tényleges igényekhez képest, nevezetesen arra váló tekintettel, hegy a szárításhoz csak aránylag ~ alacsony hőmérséklet szükséges, igen nagy tüzelőanyag-pazarlással jár. amennyiben az eddigi berendezéseknél a tüzelést az egyébb rendes tüzelések módjára foganatosítják, azaz az említett tényleges igényekkel szemben a fejlődő vízgőzök gy'ór^ és tökéletes eltávolításához szükséges erős légáramlás előidézése végett a tüzelőanyagot gyorsan és teljesen elégetik, mikor is a szárító téren áthaladt, aránylag nagy hőmónnyiséget tartalmazó égési gázok nagyrészt kihasználatlanul távoznak. A találmány szerint ezen hátrányok kiküszöbölése SkZdíZ di tüzelőanyagfogyasztás korlátozása céljából akként járunk el, hogy nagy sebességgel oly •szárító közeget cirkuláltatunk A zárt térben elhelyezett anyag fölött, amelyet a szárítón már keresztülhaladt égésigázok alkotnak és ezeket csakis a szükséghez mérten korlátozott mennyiségű friss égési levegővel keverve vezetjük a tüzelő anyaghoz újból föimelegítés végett Kísérleteim, melyekhez gyakorlati méretekben készült teljesen üzemképes berendezéseket használtam, azt mutatták, hogy az égési gázoknak jemlítgtt visszavezetése, illetve kerintgetése révén tüzelőanyagban meglepően nagy megtakarítást érhetünk eL Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy a visszavezetett égési gázok a friss égési levegővel közvetlenül keverednek és így ezt (mindén külön hőátadó fal mellőzése folytán) a leghatásosabban melegítik elő, másrészt és különösen pedig abban, hogy a tüzelőanyag (különösen koksz), melyhez csak épen annyi égési levegőt vezetünk, amennyi a kívánt szárítási hőmérséklet fönntartásához szükséges a visszavezetett égési gázokban mint indifferens közegben elosztott-korlátozott jnennyiségű oxigénnel ég, ami á gyors és erélyes elégést meggátolja úgy, hogy a tüzelőanyagnak egymásután mindig,csak aránylag kis része ég el és csak az épén- szüséges hőmérsékletet szolgáltatja. A tüzelőanyag ily módon való elégetése, illetve az égési gázok hőjének