70694. lajstromszámú szabadalom • Tapintókészülék térbeli pontoknak távlati képeikből való meghatározására

\ 2. ábra a tapintókészüléknek egy kivi­teli alakját a 3. ábra I—II. vonala szerint vett metszetben, a 3. ábrán fölülnézetben, a , , • 4. ábrán pedig a 3. ábra III— IV. vonala szerint vett metszetben mutatja^ míg az 5. ábrán egy részlet látható részben met­szetben. A (22) láb (3. és 4. ábra), mely a (23) csavarok segélyével az asztalra erősíthető, a (24) és (25) vezetékek-kel együTt a ké­szülék helytálló mozdulatlan részét al­kotja. A (24, 25) rudak a (26, 27) karok vezetésére szolgálnak, amelyek a (28, 29) kézikerekek segélyével tetszőleges magas­ságra állíthatók, azonkívül a (30, 31) ka­rok vezetésére szolgálnak, amelyek (32, 33) csavarok segélyével rögzíthetők a (24, 25) rudakon. A (26, 27) karokon (34, 35) ágyak vannak elrendezve a beosiztással el­látott (36, 37) vezetékek fölvételére, ame­lyek másik végeikkel a (30, 31) karok ál­tal hordott (38, 39) ágyakon haladnak át. A (26, 27) karok másik végein (40, 41) ágyak foglalnak helyet (2. ábra) a (12, 13) golyók fölvételére, amelyek az 1. ábra két (A) és (B) vetítő középpontját jelképezi. Minthogy az eddig leírt részek szilárdan összeköthetők vagy megszoríthatok, a (12) (13) golyók helytálló pontok gyanánt sze­repelnek. A golyók ágyaikban elforgatha­tok és azzal a rendeltetéssel bírnak, hogy fölvegyék a (8, 9) vezérlőrudakat, és pedig oly módon, hogy ezen rudak a golyókon eltolhatóan haladnak át. A (8) és (9) ve­zérlőrudak az 1. ábra (a) és (b) vetítősu­ganait helyettesítik és végeiken a (10, 11) golyós csuklók segélyével Mozgékonyan vannak a (2) kereszthez erősítve. A (12, 10 és 13, 11) csuklópontok között a ve­zérlorudakon (14, 15) golyós hüvelyek tolhatók el, melyek a reájuk mozgéko­nyan ágyazott (16), ill. (17) jeleket vagy mutatókat hordják, ahol ez utóbbiak mind­egyike a hozzátartozó (C) vagy (D) kép­hez, ill. az ezt hordozó (18, 19) asztallap­hoz párhuzamos síkban mozgatható. A . <18, 19) asztallapok a helytálló (40, 41) ágyakhoz képest a (36, 37) vezetékeken, tetszőleges béállítószerkezetek, pl. (42) fo­gaskerékmüvek segélyévél tetszésszerinti távolságra állíthatók. A (18, 19) asztalla­pokon a képszámok, ezeken pedig a (C—D) képek vannak a szükséghez képest eltolhatóan elrendezve. Különleges esetek­ben, pl. ha a vetítési középpontok a táv­lati képekből egyenlő távolságban vannak, vagy a távlati képek párhuzamos síkok­ban foglalnak helyet vagy ugyanazon síkra, vannak vetítve, a szerkezet természetesen jóval egyszerűbbé válik. A (14, 15) golyós hüvelyeken vezetett j (16, 17) mutatók vagy jelek ismeretes ki­vitelű (20, 21) párhuzamos vezetékekkel vannak csuklósan összekötve úgy, hogy eltolásuk alkalmával nem fordulhatnak el. A párhuzamos vezetékek a (36, 37) ve­zetőrudakkal állnak összeköttetésben. A (7) rajzoló- vagy mintázószöget hor­dozó (2) kereszt a vízszintes síkban eltol­ható (1) kereten van elrendezve. A (2) ke­resztnek függélyes irányban való mozga­tása, hogy annak minden pontja önmagá­val párhuzamosan tolódjék el, a (4) for­gattyú, az (5) kúpkerékművek és (6) ten­gelyek segélyével a szokott módon törté­nik. Hogy az (1) keret mozgás közben el ne fordulhasson, párhuzamos (43) veze­tékek segélyével van a (22) lábbal csukló­san összekötve. , Ha a tapintókészüléket pl. oly (Q) mo­dell (2. ábra) előállítására akarjuk föl­használni, amely az (O) tárgynál (1. ábra) kétszerte nagyobb, akkor mindenekelőtt a két (C.) és (D) lemezt a (18, 19) asztal­lapokon úgy állítjuk be„hogy viszonylagos helyzetük az (A') és (B') vetítési közép­pontokhoz képest á fölvétel folyamán ál­landóan megmaradjon. Ez a beállítási a kiépsizámok eltolásával és a képeknek elfor­gatásával és eltolásával történik, miközben az asztallapoknak a (C) és (D) képekkel párhuzamosaknak kell leniniök. Azután a (8, 9) vezérlŐrudakat az azonos képponto­kon átmenő sugarakhoz, pl. a tárgy (ol) pontjához (1.- abra) tartozó (a', b') suga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom