70694. lajstromszámú szabadalom • Tapintókészülék térbeli pontoknak távlati képeikből való meghatározására

- 3 -rákhoz .párhuzamosan állítjuk be. A (8, 9) rudaknak a (12, 18) golyókban való elto­lása és a (2) keresztnek a (28, 29) kézike­rekeik segélyével való megemelése vagy sülyesztése által a két helytálló (A') és (B') pontot a (10, 11) csuklópontokból kétszer olyan nagy távolságra állítjuk, mint ami­lyen távol a tárgy (o') pontja az (A) és (B) vetítési középpontoktól van. Ezek a távolságok a rendelkezésünkre álló ké­pekből, amelyeknek kölcsönös hajlása és vetítése középpontja ismeretes, könnyen 'meghatározhatók. Á (8, 9) csaüórudaknak az (a\ b') sugaraikkal párhuzamos beállí­tása oly beosztások alapján történik, ame­lyekből a vezérlőm dak összes támadási pontjának viszonylagos távolságai leol­vashatók, tehát pl. oly beosztások alapján, amelyek a mindenkori vektorhosszak mé­rése céljából a vezérlőrudakon és az el­állítható' rúdvezetékek mozgásai számára a száriakon vannak elrendezve. A (14, 15) golyókat, amelyekre a (16, 17) mutatók vagy jelek mozgékonyan van­nak szerelve, a helytálló (A', B') pontoktól éppen olyan távolságra állítjuk, mint ami­lyen távol az azonos (c', d') képpontok sugaraiknak (A) és (B) vetítési középpont­jaitól feküsznek. Az asztallapok már elő­zőleg a (C) és (D) képekhez párhuzamos helyzetbe hozattak. Ha most az (1) keretet a rajtoló- vagy mintázószög tartójául szol­gáló (2) kereszt körül a (4) forgattyú se­gélyével magassági irányban mindig úgy toljuk el, hogy a (16, 17) jelek egyidejű­leg azonos (c, d) képpontokra mutassa­nak, akkor a (7) rajzoló- vagy mintázó­szög a tárgy (o, o\ o") . .« . pontjaihoz, illetve a (c, d, cl, dl, c2, d2) . . . kép­pontokhoz tartozó (q, ql, q2) . . . modell­pontokat fogja meghatározni. Ha a modellnek már elegendő számú pontja van meghatározva, pl. a rétegvo­nalak egyenlő magasságú pontjai, vagy a párhuzamos síkokban fekvő szelvényvo­nalakban az egyenlő szelvények pontijai, ámi azonos képpontok megfelelő kivá­lásztása és az (i) keretnek vízszintes sík­ban vagy a (7) .rajzoló- vagy mintázószög­nek függélyes irányban való eltolása által történhet, akkor az ezek által meghatáro­zott dombormű valamely képlékeny anyagból pontosan á tárgynak meg­felelő alakban és a . kívánt léptékben, tehát a jelen esetben ^kétszeres nagyságban állítható elő. A mutatók (14, 15) golyós hüvelyei és a (10, 11) csuklópontok, vala­mint az (A', B') vetítési középpontok, ill.. az ezeknek megfelélő szilárd pontok kö­zötti távolságok meghosszabbítása viagy megrövidítése által a dombormünek sza­bályszerűen túlzott vagy laposabbá tett ki­vitele létesíthető, vagy pedig a dombormű a szilárd pontoknak a képek felé való el­tolása által rézsútos irányban el is torzít­ható. A berendezés lényegesebben egysze­rűbbé válik, ha a képek egymással pár­huzamosak, vagy éppen ugyanazon síkban feküsznek, és még inkább, ha egyúttal ve­títési középpontjaiktól egyenlő távolság­ban is feküsznek. SZABADALMI IGÉNY. Tapintókészülék térbeli pontoknak távlati képeikből való. meghatározására, jel­lemezve legalább két, a térnek, egy-egy pontja körül forgatható vezérlőrúd ál­tal, amely rudak azonos képpontok ve­títősugarait testesítik meg és mutató­kát vagy jeleket hordanak, amelyek az azonos képpontokra való állítások al­kalmával a tárgy megfelelő pontjához tartozó modellpont helyzetet a vezérlő­rudakkal összekötött, a térben mozgó rajzoló- vagy mintázószög segélyével oly módon határozzák meg, hogy a rajzolószöget tartó kerettel — vízszin­tes síkban és erre mérőlegesen — köz­vetlenül közölt mozgások, a két muta­tóra vitetnek át. (1 rajzlap melléklettel) PULAS RÉMVÍNYTÁMMAO NYOMDAJA BUOAPWTBI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom