70500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkőalakdaraboknak előállítására rostanyag cementhabarcsból
Megjelent 1917. évi február hó 17-én. MAGY. KIR. SZABADALMI gSgr HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 70500. szám. Xll/f. OSZTÁLY. Eljárás műkőalakdaraboknak előállítására rostanyag-cementhabarcsból. NEMES MOLLENBBUCKI MUSIL FEBENC MAGÁNZÓ GMUNDENBEN. A bejelentés napja 1914 jvilius hó 3-ika. Elsőbbsége 1906 január hó 18-iVa. Ismeretes egy eljárás mükö-alakdaraboknak előállítására rostanyagból és hydraulikus kötőanyagból álló habarcsból oly módon, hogy ezen anyagok együtt őröltetnek meg, amint ez a homokhabarcsnak előállításánál történik. Ez az ismert eljárás azáltal van jellemezve, hogy valamely hydraulikus kötőanyag, előnyösen portlandcement és valamely rostanyag, előnyösen azbeszt, együtt száraz állapotban oly mértékben őröltetnek meg, hogy a rostanyagnak egyes rostjai egymástól elválasztatnak ugyan, de még el nem pusztíttatnak. Ily módon a cementnek és a rostanyagnak igen tökéletes keverődése a rostanyag összecsomósodásának elkerülése mellett érhető el. A jelen találmányt már most eljárás képeli az ekként előállított rostanyagcemeiíthabarcsnak m ükő-al akda rab okra való földolgozására, mely eljárás azáltal tűnik ki, hogy a hydraulikus kötőanyagból és a rostanyagból álló keveréket kevés vízzel megnedvesítjük, a képlékenység eléréséig gyúrjuk, alakítjuk és csakis a fölös víznek kis, kb. 0.2 atm.-tól kb. 2 atm.-ig terjedő nyomás alkalmazásával végzett eltávolítása után vetjük alá nagy nyomás alatt végzett sajtolásnak. i Ezen eljárást tehát akként lehet foga| natosítani, hogy a száraz állapotban meg-i őrölt, jól összekevert cement-azbesztrost| keverékhez, melynek azbesztrostjai jól • el vannak egymástól választva és cement; tel úgyszólván beburkolva, csak kevés vizet adunk hozzá, miközben a keveréket, lekötésének meggátlása céljából, egy magában véve ismert dagasztógépben állandó, benső mozgásban tartjuk, míg teljesen homogén, képlékeny vagy önthető tömeg nem keletkezik. Ezt a tömeget ezután rögtön vízáteresztő falakkal biró formába helyezzük, ebben aránylag kis nyomásnak vetjük alá, melynek hatása alatt a tömegnek részecskéi oly lassan közelednek egymáshoz, hogy a tömegben jelenlévő/a iöketéshez nem szükséges, vagyis fölös víznek alkalma van a fokozatosan, az alakdarab szerkezetének megrongálása nélkül történő eltávozásra. Ha a fölös víz kinyomatott, az alakdarab már olv szerkezettel és ellenállóképességgel bír, hogy a tömörítéshez szükséges azon nagy nyomást is kibírja, melyet ezután a fölös víz utolsó nyomainak eltávolítása és szilárd, tömör alakdarabnak előállítása céljából a tömegre gyakorolunk. Minthogy kiindulási anyag gyanánt egy