70500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkőalakdaraboknak előállítására rostanyag cementhabarcsból

teljesen egyenletesen elosztott és bensőleg összekevert, rostanyagból és hydráulikus kötőanyagból álló oly tömeg szolgál, ínply a kevés víznek hozzáadása közben erélyes, benső mozgásban tartatott, ami által á hozzáadott vízmennyiségnek a keverékben való egyenletes elosztása is biztosítva van. minthogy továbbá az ismertetett, két műveletben végzett sajtolás a fölös víznek fokozatos és egyenletes, az alakdarab szerkezetének megrongálása nélkül történő eltávolítását idézi elő/az előállított termék igen homogén, sűrű és szilárd. Ismeretes ugyan egy eljárás alakdaraltoknak előállítására, mely szerint a rostanyagot és a hydraulikus kötőanyagot együtt, nedves állapotban őröljük meg és a keletkezett keveréket szalagsajtón alakítjuk és ezután az alakdarabokat utánsajtolásnak vetjük alá, ezen eljárás azonban a találmányt képező eljárástól főleg abban tér el, hogy a rostanyagnak és a hydraulikus kötőanyagnak nedves álla- j pótban végzett őrlése, a lekötésnek ve- 1 szélye következtében, sohasem tarthat oly hosszú ideig, hogy a rostoknak tökéletes szabaddátétele és a tökéletes keverődése elérhető volna. A rostanyagnak és hydraulikus kötőanyagnak száraz állapotban végzett őrlésénél "semmi sem gátolja meg az őrlésnek és keverésnek oly hosszú ideig tartó foganatosítását, hogy az alatt a megkívánt egyenletesség és a rostoknak tökéletes elválasztása végbe mehessen. Habár ez a különbség elsősorban a találmányt képező eljárásnak a már ismertnek jelzett habarcskészítési eljárással megegyező első részének következménye is, nyilvánvaló, hogy ez a különbség a jelen találmányt képező egész eljárásnál is fölismerhető az előállított alakdarabnak tulajdonságaiból. A találmányt képező eljárás az ismertnek jelzett alakdarabkészítési eljárástól még azáltal is eltér, hogy ennél a tömeg már a szalagsajtóban való sajtolásánál is aránylag nagy nyomásnál van kitéve úgy, hogy a víznek a tömegből való lassú eltávozásra ideje nincs, minek következtében az alakdarabnak, szerkezete egyes helyeken megváltozik. A szalágsajtóból kikerült alakdarab utánsajtoláisának célja nem annak további tömörítése, hanem kizárólag a már tömörített alakdarabnak kiegyenlítése. A szárazon őrölt keveréknek aránylag kevés víznek hozzáadásával történő dagasztása, minthogy az anyagok már száraz állapotukban is tökéletesen össze vannak • keverve, lehetővé teszi a keverési arányoknak pontos betartását, ellenben a rostanyagnak és a hydraulikus kötőanyagnak nedves állapotban történő keverésénél az idő előtt végbemenő lekötésnek veszélye sok esetben arra vezet, hogy a keverékhez sokszor az egyébként szükséges víznél több vizet adnak hozzá. Ebből azonban az következek, hogy a nedvesen őrölt keverékeknél á fölös víznek eltávolítása céljából a jelen eljárásnál alkalmazottnál nagyobb sajtolási nyomást kell alkalmazni, ami az alakdarab szerkezetének további veszélyeztetését okozza. A jelen találmányt képezp eljárás tehát úgy az eljárásnak foganatosításánál, mint az előállított termék tekintetében az ismert eljárásokkar szemben előnyöket biztosít. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás mükő-alakdaraboknak előállítására rostanyag-cementhabarcsból, azáltal j elemezve, hogy a 'rostanyagból és hydraulikus kötőanyagból álló szárazon őrölt keveréket kevés vízzel megnedvesítjük a képlékeny állapotnak eléréséig dagasztjuk, előzetesen alakítjuk és csak a fölös víznek aránylag kis nyomás alatt végzett eltávolítása után sajtoljuk nagyobb nyomás 'alatt. ré8zvén/ rÁR8A8ÁG nyomdája buoapkíí i »>