70477. lajstromszámú szabadalom • Kúpkerék és eljárás annak előállítására

fogak benyomulnak a kúpba. Ezen benyom ódásn^k; alak ja a (2) fogak. alak j á<nak felel meg, azzal a .különbséggel, hogv -oldalfelületeik görbék. Egv (2) fog és a, <(4), kúp közötti érintkezés a kúp gördülése alatt mindenkor egy a (3) ponton kcresztiiltnenő vQnal mentén történik és § kúpon képződő fogaik oldalfölületei mihd -oly alkotókkal bírnak, amelyek kivétel nélkül a (3) ponton haladnak keresztül. Ha az alkotókerék fogainak csúcsát oly kúpföliilet mentén vágjuk le, melynek csúcsa a (3) pontban fekszik és az alkotókerék föghézagait bizonyos magasságban egy másik kúpfölülettel -Határolt magasságig töltjük ki, amely kiípfölület csúcsa ugyancsak' a (3) pontban fekszik, úgy a (4) kúpon, ennek gördülése közben, a szo" kásos alakú fpgazás fog keletkezni, vagyis a foghézágok határolófölületei és a fogak fejlapjai meghosszabbítva egyetlen pontban futnak össze. A (2) fogak visszamaradt oldalfölületei által a (4) kúpban létrehozott fogak pldalfölületeinek alkotói ugyancsak egy pontban futnak össze. Világos, hogv az alkotókerék fogainak -csúcsai tetszőleges más módon is levághatok anélkül, hogy a (4) kúpban keletkező fogaknak von alozhaíósága, vagyis azon tulajdonsága megszűnnék, hogy a fogak alkotói egy pontban futnak össze, tehát az ralkotókerék fogainak csúcsát úgy is levághatjuk, hogy *a találmány tárgyával elérni kívánt fogálak keletkezik. A (2) fogakat tehát pl. oly fölület mentén vág-Tíatjuk le, amely a fogak oldalait oly vonalak mentén metszi, amelyek k fogak •csúcséleivel, tehát egymással is párhuzamosak. A szóbanforgp alakú kúpkerekek gyakorlati előállításánál az alkotókereket dörzsárszerű metszőszerszámmal helyettesítjük, amely az alkótókerék egyik fogának alakjával bír, amely fog a fönt legutóbb emlífett módon van levágva és ezen metszőszerszámot, valamint a kúpkerékinunkadarabot egymáshoz képest ugyanegy mozgatjuk, amint az alkotókerék •egyik foga és a (4) kúp egymáshoz képest : mozgott, míg ezzel egyidejűleg a metszőszerszámmal metszőmozgást végeztetünk. í ; és 9. ábra a találmány tárgyát ké^.p&ő ..eljárás Végrehajtására szolgáló" szer' szám egy példaképem foganaitosítási alakjának nagyobb léptékű keresztmetszete. Ezen szerdámnál;, a l$étrészűt

(9) . tartóba a (6) vág^ojákria^ egéáz sora ,van befogva. A (6) fogak kozé a (11)-lemezek vannak. helyezve, amelyek a fogakat egymástól kellő távolságban tartják. Ha a szerszámot hosszirányban ide-oda mozgatjuk, a (9) ábrában látható (12), iji (13) metszőélek a 8. ábra nyilának irányában .való mozgatásakor az (5) kúpkerékmiinkadarqbra gyaluló hatást fejtenek ki. Á szerszám hosszát célszerűen úgy szabjuk meg, hogy egyik végállásából a másik végállásába mozgatván, tehát egyetlen löket alatt egy teljes foghézagot munkálhasson meg. Ezt tünteti föl á rajz 3—6. ábrája, melyében (5) a kúpkerék-munkadarab, (6) pedig a vázlatosan föltüntetett szerszám. Ez utóbbi metszőfogak sorából lehet összeállítva, vagy metszőfogak sorát képezheti és alapalakja csonka éket mutat sík oldalfölületekkel és sík, egyenletes szélességű csúcslappal. A két oldallap meghosszabbítva egymást a 7—8 vonal mentén metszi, amely megfelel az (1) alkotókerék egyik (2) foga csúcsélének (1. és 2. ábra). Annak előföHétele, hogy a (6) szerszám metszőmozgásakor elméletileg, helyes fogoldalakat alakítson, abban áll, hogy (amint ez az 1. és 2. ábrához fűzött magyarázatokból is kitűnik) a szerszám mindenkor oly állást tartson meg a munkadarabhoz képest, hogy a képzelt 7—8 vonal mindenkor a munkadarab osztókúpjának csúcsán menjen keresztül és hogy a szerszám egyébként a munkadarabhoz képest oly módon mozogjon, mint ahogyan az (1) alkótókerék egy foga mozgott a (4) kúphoz képest. A 3. ábrában, melyben a kúpkerékmunkadarabnak és a szerszámnak mozgásirányát (az utóbbi metszőmozgásától eltekintve) az (a) nvíl jelzi, a szerszám oly