70477. lajstromszámú szabadalom • Kúpkerék és eljárás annak előállítására

I — 3 — mélyen vágódott bé a munkadarabba, hogy elkezdette a foghézag «gyik oldalá­nak, az ábrában a jobboldalának, kiala­kítását. Ezen oldal kész része vonalazva van és befelé a (10) vonal- által van ha­tárolva. Ezen vonal, amely a vonatozott vé&i összes többi vonalaihoz hasonlóan, a szerszám és a munkadarab közötti min­denkori érintkezési vonalat jelöli, a fönti fejtegetésekből kifolyólag meghosszabbí­tásában az (A) ponton miegy keresztül. A 4. ábra szerint a (6) szerszám a munkadarabhoz képest egy középállásba jutott. A szerszám az ábra szerinti jobb oldalával a foghézag jobb oldalfölületét oly mértékig alakította ki, amennyire az a fogkapcsolódásnál tekintetbe jön. A foghézag feneke, melv ez esetben egyen­letes szélességű, vagy lényegileg egyenle­tes szélességű, elkészült ós a szerszám bal sarka a fogfiézag fenekétől balra homorú részt alakított ki, melv ugyan a kész fog­hézag bal oldalföl ületének egy részét fogja alkotni, azonban ennek nem képezi •dolgozó részét és így alakja nem bír je­lentőséggel. Megfelelő homorú rész ala­kíttatik a foghézag fenekének jobb olda­lán, ha a SKerszám és a kerék a 4. ábra­beli középállásból folytatják mozgásukat a foghézag bal oldalának kialakítása cél­jából. Ezen kialakításnak két fokozatát mutatja az 5. és 6. ábra. A leírt eszközök tehát lehetővé teszik egyetlen szerszámmal és egyetlen müve­lettel egy teljes foghézagnak elméletileg helyes oldallapokkal való kialakítását, melynek feneke oly kúpfölületen fekszik, amelynek (B) csúcsa (4. ábra) nagyobb iivolságban fekszik a fogaskeréktől, mint az osstókúp csúcsa. Hogy két ilvként alakított - fogaskerék egymással helyesen dolgozhasson, a fo­gak csúcsfölületeit másként kell elhe­lyezni, mint eddig, vagyis oly kúpfölft­letbe, amelynek (C) csúcsa (4 ábra) var­iamivei közelebb fekszik a kerékhez, mint az osztókúp (A) csúesa. A fogfejeknek ezen letompítása által még azon fontos előnyt érjük el, hogy két egymással kap- I csólódó kerék fogai közötti kapcsolat, a fogak külső végién kezdődik egy pontiban és' mind hosszabbá váló' vonalok mentén folytatódik, míg végül a fogak egész hasz­szára tei-jed. A fogak közötti kapcsolódás ennélfogva igen lággyá válik, úgy, hógy a fogaskerék-hajtómű csöndesen és ütés nélkül gördül. A találmány tárgya oly fogaskerekek­nél is alkalmazható, melyeknél a fogak a kerék tengelyén keresztülmenő radiális síkokhoz képest ferdén "állanak. Ily kerék a 7. ábrában alaprajzban és oldalnézetben van föltüntetve. Ezen keréknél is xninden egyes foghézagot egyetlen műveletben a fönt leírt szerszámiAal vághatunk, aimi­dőn azonban a szerszámnak képzelt (7—8) éle olyként helyezendő el, hogy egy göm­böt érintsen, amelynek középpontja a kúpkerék munkadarab osztókúpjának csúcsában fekszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kúpkerék, jellemezve azáltal, hogy a foghézagok fenekei egészen vagy íé­nyegileg egy oly kúpfölületben feksze­nek, melynek csúcsa nagyobb távol­ságban . fekszik a fogaskeréktől, mint az osztókúp csúcsa, míg a foghézagok oldallapjai a szokásos, elméletileg he­lyes alakkal bírnak. 2. Az 1. alatt igényelt fogaskerék foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a foghézagok feneke egyenletes szélességgel bír. 3. Az 1. alatt igényelt kúpkerék fogana­tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fogak fejlői ületei oly kúpfölü­letben fekszenek, melynek csúcsa a fogaskerékhez közelebb feliszili, mint az osztókúp csúcsa. 4. Eljárás az 1. alatt igényelt kúpkere­kek előállítására, jellemezve azáltal, hogy a foghézagokát dörzsáxsaerű, egy­másután fekvő fogak sorával ellátott szerszámmal alakítjuk lei. 5. A 4. alatt igényelt eljárás foganatosi­tasi alakja, jellemezve azáltal, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom