70463. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés emelőművek váltakozó áramú kommutátoros mótorai számára

E célból a főkapcsoló és a kefehíd közötti kériyszermenetü kapcsolatot megszüntetjük és a vezérlő berendezést úgy képezzük ki, hogy . a kapcsolóké^züléket a kefék bármily állásában a vezérlő kapcsolóval befolyásolhassuk. A motort tehát a vezérlő emeltyűvel és a főkapcsolóval az üzem viszonyainak megfelelően mindig abban a pillanatban kapcsolhatjuk ki, amidőn az emelés útjának végén ép megállt; a fék ekkor önműködően zárul. Ugyanígy kapcsolhatjuk a motort — a féket nyitva — az új menetre, ha megelőzőleg a keféket úgy állítottuk be, hogy a mótor forgási nyomatéka a terhet lebegő helyzetben képes megtartani. Ez utóbbi' óéit eimélömüvek esetében el is érhetjük, minthogy a szállítandó teher nagyságát rendszerint ismerjük. Evégből egy skálát alkalmazunk célszerűen a vezérlő emeltyű útja mentén olyan súlybeosztással, hogy a mótornak — a vezérlő emeltyűt egy bizonyos súlynak megfelelő számra beállítva, — oly forgási hvomatéka legyen, amely a be• osztás eme pontján 'leolvasható terhet egyensúlyban tartja. Minthogy, eikképen a motort a kefék tetszőleges állásában mindig az üzem vi-. szonyainak megfelelően kapcsolhatjuk-be és ki, így egyúttal a főkapcsolóval összefüggő' fék is mindenkor hatalmunkban van. " A csatolt rajz 1. ábráján a találmány egy kiviteli alakját tüntetjük föl. Az (1) Vezérlő emeltyűt a (2) forgási pontja körül a rajzolt középhelyzetből jobbra vagy Íjaira lendíthetjük ki. A vezérlő emeltyű e mozgása közben a (6) forgó áramú szeriesmótor (5) kefehidját a (4) rúddal elforgatja, amely rúd a (3) ponton csatlakozik hozzá. A (2) tengelyen, az (1) vezérlő emeltyűn kívül, de föle függetlenül, még a«(7) fogos ívet rendezzük el lengően, amelynek (8) karja, a (6) mótor sztatorának (12) kapcsolóját a (9, 10, 11) rudazattal és szögemeUyűkkel állíthatja be. Az (1) vezérlőemeltyü (14) kilincsének, amelyet 2 -a rajzon föl nem tüntetett rúgó folyton I lefelé nyom, az a törekvése, hogy az emeltyűt a (7) fogas ívvel kapcsolja. Eme kapcsolat oldódik, ha a (14) fogantyúval összekötött (13) segédfogaintyút megnyomjuk. A vázlaton a motort nyugalmi helyzetiében ábrázoltuk. Ha már most a motort bizonyos irányban indítani akarjuk úgy az (1) vezérlő emeltyűt nyugalmi helyzetéből a kellő irányban egy kissé elmozdítjuk, anélkül azonban, hogy a (13) segédfogantyút lenyomnók, ekkor a (6) mótor sztatora- a (12) főkapcsoló ja révén a kívánt értélemben kápcsóítatik a hálózathoz. A (7) fogasív és a (12) főkapcsoló közötti áttételt úgy méreteztük, hogy az (1) vezérlő emeltyűnek már kismérvű elmozdítására működjék a (12) főkapcsoló. Ha e főkapcsoló zárult, úgy a (15) ütközők egyike, amelyhez a kapcsoló támaszkodik, az (1) vezérlő emeltyű további elmozdítását mindaddig megakadályozza, míg az utóbbi a (7) fogasívvel Össze van kapcsolva; a mótor tetszőleges vezérlése céljából a (14) kilincset a (13) segédfogantyút lenyomva, föl kell szabadítanunk. Az (1) emeltyűvel az (5) kefehídat eltolva, a motort mindaddig vezérelhetjük, míg a (14) kilincset kiiktatva tartjuk. Fia a (6) motort meg akarjuk állítani, ekkor (5) kefehidját körülbelül abba a helyzetbe forgatjuk, amelyben a mótor az emelőmüvei töméit terhei még lebegő helyzetben tartja; most a (13) segédfogantvút eleresztjük és az (1) emeltyűt még egy kissé elmozdítjuk, míg a (12) főkapcsoló kikapcsolódott. A (7) fogasívet oly szélesre méretezzük, hogy a vezérlő emelfyüt még á végső megállító pontokon is kapcsolhassuk vele, oly célból, hogy a (6) motort bármily tetszőleges terhelésekor megállíthassuk és áram-, lökés nélkül lekapcsolhassuk. A (6) mótor fékét a (12) sztatorkapcsolóval célszerűen úgy kötjük össze kényszermenetben, hogy a (12) kapcsoló nyitásakor működni kezdjen és ha a kap-