70349. lajstromszámú szabadalom • Kerek kihúzóasztal
— 2 — •amely fölt ünteti,a kitö^lapok és- a szeg-Hjens^arabolí kénvsze rmenet ű összeköttetését; a. 2. ábra, ugyancsak részletes alulnézet, amely a találmány tárgyának azon részeit tünteti föl, amelyek a szegmenssúlynak a kihúzplapok tolómozgására való beliátását szabályozzák; a 3. ábra a 2. ábra A—C metszés vonala szerint vett harántmetszet; a 4. ábra pedig a B—C vonal szerint vett metszet; az 5. áhra a találmány tárgyának a 3. ábrán látható lényeges részeit mutatja oly helyzetben, amelynél az egyik szegmens a vele összefüggő káirimadarabbal félig lesülyesztett helyzetben van; a '6. ábrán ez a szegmens teljesen hátra•csappantott helyzetben van ábrázolva; a 7. ábra a szegmensnek a 6. ábrabei i helyzetét oldalról nézve mutatja, mimel-Jétt azonban még pontozottan van föltüntetve a szegmensnek azon helyzete is, amelynél annak súlypontja függélyesen a ftílendítési tengely alatt fekszik. Az ívalakú kihúzólapok tolómozgásának a szegmensdarabokra való átvitelét a következő elrendezés közvetíti: Az asztal egyik oldalán a kihúzás után az (a) asztallaphoz közvetlenül csatlakozó (b) kihúzólappal (c) csuklóspántok révén egy (d) haránttartó van összekapcsolva. Ez utóbbi tehát követi a (b) kihúzólap tolómozgásait. A haránttartóyal (e ) r úd függ Össze, amely szabad végén két, az (f, fl) csapok körül elmozduló (g. gl) tagot hord. Ezek a tagok a (h, hl) csapok körül forgatható görgők tévén egy (i) sin hasítékában vezettetnek, amely sin egyrészt a (k) asztalvázzal öszszekötötl (1) híddal és másrészt magával a (k) asztalvázzal van összekapcsolva. A (g, gl) tagok (h, hl) csapjáihoz (m, ml) vonóélemek csatlakoznak, amelyekhez a célszerűen drótból készült (n, nl) húzózsinórok vannak megerősítve. Ezek a zsinórok (o, ol, p, pl és q ql) görgőkön ke reszt ül a lecsappímthstó (r, rl) szegmensdarabokhoz vezetnek. . Megjegyzendő itt, hogy csakis könnyebb áttekinthetőség kédvéért &7.- (f, rl) szegmensdarabok az 1. ábrán saággatott vonallal vannak jelölve az (n, nl) vonózsinórokkal való kapcsolat föltüntetése céljából. A szegmensdarabok a leírt átvivőrészeknek az 1. ábra szerinti helyzeténél a legmélyebb helyzetben vannak az asztallap alatt. A szegmensek tehát, minthogy az t. ábra alulnézetet ábrázol, elfödnék az átvivőrészeket és így azoknak a szegtpenv-. sekkel való kapcsolata homályos leqne. Ennélfogva elönyösebbnek látszott a szegmenseket az 1, ábrán elhagyni és csak pontozotfön föltüntetni abban a helyzetben, amelyet elfoglalnak akkor, amikor a kihúzólapok be vannak tolva. Ehelyett ja szegmensdaraboknak az asztalvázzal Való csuklós kapcsolata a 3., 4. és 5. ábrán világosan kivehető. A 2. ábrán is föl van tüntetve az (rl) szegmensnek a (k) asztalvázzal való csuk -lós kapcsolata. Itt az asztalváz alsó lölii -létén a (t) tengely ágyazására két (s, sl) ágyazóbak van elrendezve, amely tengel;; az (u, ül) karok révén hordja az (rl > szégmenst. Az (r) szegmens kapcsolata a i asztalváz szeimbenfekvő részén ugyanig; r van kiképezve, Az (n, nl) húzózsinórol: végei a szegmensdarabok belső fölületéii a (v, vl) szemek útján vannak megerő -sítve. A berendezés működésmódjának meg • értéséhez, amely a (b) kihúzólap tolómozgásának az (r, rl) szegmensdarabokrs L való átvitelében nyilvánul, a^ 1. és 5. áb -rát kell egyidejűleg szem előtt tartanunk, mimellett újból rámutatunk arra, hogy aí: (rl) szegmensdarab a kihúzólapoknak 1. ábrabeli helyzeténél legalsó helyzetét foglalja el, amikor ugyanis annak súlypontja a (t) tengely alatt van. Amikor a. szélső (w) kihúzólap (1 ábra) a fb) kihúzólap alá van tolva éí ezt követőleg ez utóbbit az (a) - asztallap alá toljuk, akkor egyidejűleg a (d) haránttartó révén az (e) rúd is eltolódik,
