70286. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéssel bíró elektromos izzólámpa

Megjelent 1917. évi január hó 19-én. MAGY. K1R. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI 70286. szám. Vll/h. OSZTÁLY. Gáztöltésűéi bíró elektromos izzólámpa. SIEMENS & HALStCÉ AKTIÉN GESELLSCHAFT CÉG BERÍHN/M

SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1915 február hé 6-ika. A jelen találmány gáztöltéssel bíró, pl. argonnal vagy nitrogénnel töltött elektromos izzólámpákra vonatkozik. Az izzószál emellett célszerűen csayarvonal alakjában lehet kiképezve. A találmány értelmében már most az izzőtest közelében egy válaszfalat rendezünk el, .mely a lámpa belsejét két térre osztja. Ennek a válaszfalnak azonban ném szabad teljesen tömören zárni, hanem 'bizonyos mérték" ben még lehetővé kell tennie a gázkicserélődést. • E céjlra a válaszfal pl. hasítékokkal vagy lyukakkal bírhat. A válaszfal hatása abban áll, hogy az izzó világító szál által felhevített gázok fölfelé örvénylését meggátolja és az izzószál közelében lehetőleg egyenletes nyugodt gázréteg elérését biztosítja, anélkül azonban, hogy a lámpaharang üregének többi részével a gázkicserélődést meggátolná. A gáz fölfelé örvénylésének elkerülése folytán takarékoskodó hatás lép fői, hasonlóan az ívlámpáknál, ismert, úgynevezett „takarékoskodók" hatásához. A válaszfalnak lemez- vagy lefelé nyitott csészealakja is lehet. Azonban úgy is lehet az ielrendezve, hogy az izzószálat úgy fölülről, mint alulról körülzárja. Utóbbi esetben ternlészétesen legalább is azon az oldalon, mely felé a fénynek kilépnie kell, átlátszó falat, kell elrendezni. Az átlátszó fal anyaga gyanánl mindenekelőtt kvarcüveg jöhet itt figyelembe. Lehet azonban csillámot vagy egyéb hasonló anyagokat is használni. A falakban, alkalmas helyeken, lyukak vagy hasítékok ké>pe^hetők ki, melyek korlátolt gázkicserélődést engednek meg az üvegharang üre*gének többi részével. A móst ismertetett elrendezések igen alkalmasaik főleg azon esetben, midőn olyan gáztöltést használunk, mely higanygőzt tartalmaz. Ezt a higanygőzt ekkor önmagában véve ismert módon maga az izzószál hőkisugárzása fejleszti. A higanygőzatmoszféránál azonban, ha mozgatjuk ezt, különösen erö^ hőelvezetés következik be, egyszersmind a higanygőzöknek a fölfelé örvényléskor más gázokkal könynyen bekövetkező keveredése hátrányos zavarokra, mint kondenzációra, leesöpögésre stb, ad alkalmat. A válaszfal elrendezése ilyen esetben tehát igpn nagy értékkel bír, mert ezzel a most említett hátrányok elkeriiltetnek és az izzószál Korul