70238. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyors villamos vándorló hullámok megsemmisítésére

Megjelent 1917. évi január hó lö-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 70288. szám. VII/g. OSZTÁLYBerendezés gyors villamos vándorló hullámok megsemmisítésére. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1915 február hó 11-ike. Elsőbbsége 1914 február hó 11-ike. Nagy kiterjedésű villamos halózatban többnyire ama gyors villamos vándorló hullámok okoznak zavart, amelyek főként kapcsolásból és szikrakisülésből erednek és szabálytalan térbeli lefolyásban a fény sebességével sietnek tova a vezetéken. Az ily zavaró hullám a gépbe vagy készülékbe kerülve, gyakran szomszédos tekerületek közötti átütést okoz, amiből szigetelési zavarok és rövidzárlatok képződnek. E hullámok, homogén vezetéken haladva, térbeli alakjukat csak kevéssé változtatják, ha ellenben különböző vezetékek összekötő pontjába ütköznek, itt térbeli alakjuk nagyon megváltozhat. Efféle összekötő pontok a hullám erős reflektálását és törését okozzák, amidőn a hullám feszültsége sokszorosan fokozódhat, kivált a többszörös reflexió esetében. Nagy kiterjedésű hálózatban már most ama pontokat, ahol reflexió és törés képződhet, különös módon képezzük ki, oly célból, hogy a feszültség káros növekedését lehetőleg meggátoljuk. A vándorhullámok reflektáló és törő pontjai gyanánt a vezetéknek mindama helyei tekintendők, ahol a vezeték karakterisztikája (ami alatt a vezeték önindukciója és kapacitása közötti viszony gyökét értjük), nagy mértékben változik. Ez az eset pl. a szabadvezeték és kábel közötti átmeneti ponton, továbbá a vezeték és a gép vagy egy transzformátor tekercse közötti ponton vagy pedig tetszőleges vezetéknek két vagy több ágra való szétoszlása helyén fordul elő. Ismerünk már a vándorhullám megsemmisítésére oly módszert, amely szerint a hullámot kényszerítjük, hogy a vezeték mentén ellenálláson haladjon át, amelyet az 1. ábrának megfelelően a vezetékkel sorba, vagy pedig a 2. ábra szerint párhuzamosan rendezünk el. A sorba kapcsolt ellenállással ismert módon indukciót kell párhuzamosan kapcsolnunk, míg a párhuzamosan fekvő ellenállások e.'é kapacitást iktatunk be, mint ezt az 1. és a 2. ábrán pontozott vonallal jelöltük, oly célból, hogy az üzemáram áthaladását az ellenálláson keresztül meggátoljuk. Az ellenállás ily kapcsolásával a reflektáló ponton egyúttal a feszültség káros növekedését meggátoljuk. Pontos vizsgálatból kiderül, hogy nem mindegy, hogy soros vagy párhuzamos ellenállást alkalmazunk-e. Az ellenállást inkább a hullám reflektáló pontjáról való szétterjedésének megfelelően kell megszabnunk, ha kellő hatást akarunk elérni.