70238. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyors villamos vándorló hullámok megsemmisítésére

Ez a törvény azon alapszik, hogy a reflektáló pontokon feszültségcsomók lépnek föl, áramtorlódás kíséretében, amely pontokon tehát a feszültség kiesi, az áram azonban igen nagy vagy pedig feszültségtorlódás és áramesomók képződnek, mely utóbbi esetben a feszültség igen nagy, az áram erőssége pedig kicsi. Az első ízben tehát nagy áram esetében •célszerűen sorba kapcsolt ellenállást alkalmazunk, amikor ellenben nagy feszültségű hullámot kell megsemmisítenünk, ekkor párhuzamosan kapcsolt ellenállást használunk a vándorló hullám energiájának fölemésztésére. A 3. ábrán tüntettük föl, hogy a szabadvezetékről jövő hullám miként lép be egy kábelbe. Feszültsége az egyik vezetőből a a másikba való átlépéskor már bekapcsolt •ellenállás nélkül is kis értékre redukáltatik míg a hullám áramerőssége az összekötő ponton majdnem a kétszeresére nő. Ebben az esetben a találmány szerint sorba kapcsolt ellenállást alkalmazunk. Ha azonban a vándorló hullám a kábelből szabad vezetékbe lép (1. a 4. ábrát), ekkor az utóbbiba, a kábelben nagy áramú hullám nem léphet át egész értékével, hanem kis értékre fojtatik le, míg az •összekötő ponton a feszültség a kábelhuílám a kétszeresére nő. Ebben az esetben a találmány szerint a fojtásra párhuzamos ellenállást használunk. E példában szabadvezeték és kábel közötti átmenetet tüntettünk föl; az ismertetett szabály azonban bármely összekötő pontra ráillik, ahol két különböző karakterisztikájú A hullám lefolyása a következő vezetékben Szabad-vezeték-kábel : ellenállás nélkül ... ... .. soros ellenállással ... ... ... ... párhuzamos ellenállással .... ... .. vezeték egyesül. Ha a hullám nagy karakterisztikájú vezetékből kis karakterisztikájú vezetékbe lép át, ekkor sorba kapcsolt ellenállást kell használnunk, ellenben párhuzamos ellenállással olyankor élünk, ha a hullám kis karakterisztikájú vezetékből magasabb karakterisztikával biró vezetékbe lép. Az ellenállásnak egy-egy esetbeni mérete egyrészt a két szóban lévő vezeték karakterisztikájának nagyságától, másrészt pedig attól függ, hogy mennyi energiát szándékozunk benne megsemmisíteni és hogy a reflektált és az áthaladó hullámot mily értékkel akarjuk gyöngíteni oly célból, hogy az előforduló legnagyobb hullám energiáját abszorbeálhassuk, ami a maximális hatásfoknak felel meg, a soros ellenállást oly nagyra kell vennünk, hogy értéke a két vezeték karakterisztikájának összegével megegyezzék, míg a párhuzamos ellenállás vezetőképességét oly nagyra vesszük, hogy értéke a két vezeték reciprok karakterisztikájának összegével legyen egyenlő. A következő táblázat a maximális megsemmisítendő energiának és ebben az esetben a reflektált ós az áthaládó hullám feszültségének nagyságát az érkező vándorló hullám értékeihez való viszonyában adja meg. Alapul vettük, hogy a szabadvezetéknek a kábel karakterisztikájához képest tízszeres értékű karakterisztikája van. Összehasonlítás céljából mindenütt föl tüntettük a hullám menetét, tompító ellenállás nélkül is, valamint a védő ellenállásnak a hullámra való hatását homogén vezetőkben. A reflektált hullám 0-82 0-09 0-91 Az áthaladó hullám 0-18 0-09 0*09 A megsemmisített energia 0 0-91 0-09 Kábel-szabad-vezetékek : ellenállás nélkül ... soros ellenállással ... .. párhuzamos ellenállással 0-82 0-91 0-09 1-82 0-91 0'91 0 0-09 0 91 Szabad vezeték-kábel: ellenállás nélkül ... __ soros ellenállással párhuzamos ellenállással 0 0-50 0-50 1-0 0-50 0-50 0 0-50 0-50