70217. lajstromszámú szabadalom • Kevert gáz számára való világító- vagy hevítőkészülék

Megjelent 1917. évi január iió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR: HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 70217. szám. n/d. OSZTÁLY Kevert gáz számára való világító- vagy hevitökészülék. SVENSKA AKTIEBOLAGKT GASACCUMULATOR CÉG STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1916 április hó 13-ika. Elsőbbsége 1915 május hó 11-ike. A találmány iárgva világító- vagy he­vítílkészüléjiekrc, pl. fényszórókra, he­gesztő- vagy vágókészülékekre vagy effé­lékre vonatkozik, melyek kevertgázzal, pl. széndús gáz éí oxigén keverékével táplál­tatnak és a találmány célját a két gáz ke­verési arányának állandó értéken való tartása képezi. A mfcllékelt rajz a készülék egy kiviteli alakját mutatja. Az (1) tartály pl. oxigént és a (2) tartály pl. acetilént tartalmaz. Az (1) tartályhoz az ismert szerkezetű (3) nyomásszabályozó csatlakozik, melynél a (4) membránra ható (5) rúgó határozza meg a nyomásszabályozóból kiinduló (G) vezetékben uralkodó nyomást. A (2) tar­tályhoz a szintén ismert szerkezetű (7) nyomásszabályozó csatlakozik, melyet a (9) záróelemmel fölszerelt (8) vezeték a (10) lángzóval köt össze. A (7) nyomás­szabályozó (11) membránja a nyomássza­bályozót két (12) és (13) térre osztja, melyek közül a (12) tér a (2) tartállyal közlekedik, míg a (13) tér a (3) nyomás­szabályozóból kiinduló (6) vezetékekkel áll összeköttetésben; ugyanezen teret a (15) záróelemmel fölszerelt (14) vezeték a (10) lángzóval köti össze. A (3) és (7) nyomásszabályozók oly módon működnek együtt, hogy a (3) sza­bályozóban bekövetkező nyomásváltozás a (7) szabályozóban és így a (8) vezeték­ben is megfelelő nyomásváltozást idéz elő. Ha ugyanis a (3) szabályozóban a nyo­más növekszik és ezáltal a (16) szelep át­óramlási keresztmetszete fojtatik, akkor a (11) membrán a rajzon föltüntetett helyzetből balra tolatik cl; ezáltal a (17) szelep a (2) tartályból több gázt bocsát a (12) térbe és a (S) vezetékbe mindaddig, amíg csak a (11) membrán a (16) szelep fojtása folytán a (3) szabályozóban bekö­vetkező nyomáscsökkenés következtében, jobbra nem mozog. Ha viszont a (3) sza­bályozóban a" nyomás csökken, akkor el­lenkező hatás következik be. A (7) szabályozó (11) membránja, mint a rajzból látható, az cgvik oldalon csak a (-3) szabályozóban és a másik oldalon csak a (12) térben uralkodó nyomás ha­tása alatt áll. Ezen szabályozónál tehát nem alkalmazunk szabályozórúgót. Ezenkívül még megjegyzendő, hogy a (15, 9) záróelemeket a (7) szabályozó és a (10) lángzó közölt, nem pedig az eddig

Next

/
Oldalképek
Tartalom