70120. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus fémköpeny és csőajtó

•elektromo? kábelnek körülsajtolása, a (9) vízszintes recipiensrészben megy végbe, mely a szokásos módon van kiképezve. A rajzolt foganatosítási példánál a vissza­mozgás azáltal történik, hogy a (11) hen­gerekbe nyomóvizet vezetünk. A (12) du­gattyúk ekkor a (6) keresztfejet a (7) sajtolóköldökkel és az (5) os^opokat a (4) hengerrel együtt, a kezdeti helyzetbe emelik föl. A (11) hengereket szintén a (2) sajtolótest alatt lehet elhelyezni, ez azonban nem szükséges, mert a rajzolt el­rendezésnél is a (11) hengerek a (8, 9) re­cipiens (8) részének betöltönyílása alatt feküsznek. Ahelyett, hogy az (1) dugattyú a (2) sajtótestre támaszkodjék, lehet a dugattyút és a hengert meg is fordítani úgy, hogy tehát az (1) dugattyú lefelé lép ki a (4) hengerből. Ebben az esetben az (5) oszlopokat lent is keresztfejjel kell egymással összekötni. Lehet továbbá ennél az elrendezésnél az (1) dugattyút, ismert módon, lépcsős dugattyú gyanánt is ki­képezni és így a visszafelé mozgatásra is fölhasználni. Ekkor a (11) hengerek és a (12) dugattyúk' elmaradnak. A sajtó úgy valamely testnek fémköpennyel való kö­rülsajtolására, mint fémcsövek, pl. ólom­csövek gyártására is használható. A találmány továbbá fémköpeny- és fémcsősajtóknál a tövisek beállítására szolgáló berendezésre is vonatkozik. Az ismert fémköpeny- és fémcsősajtók­nál, melyeknél oly módon készül a fém­cső, vagy a fémköpeny, hogy a fém, kép­lékeny állapotban, egy helytálló tövis és «gy ehhez koncentrikus, helytálló gyűrű, úgynevezett matrica közt keletkező gyűrű­alakú résen sajtoltatik keresztül^ a tövi­sek beállítása eddig úgy történt, hogy a tövist a sajtótestbe becsavart tövistartó forgatásával, a matricához közelítették, vagy ettől eltávolították. Á rajz 3. ábráján egy fémköpenysajtó (a) tövise és (b) matricája van bemutatva, aminő pl. elektromos kábeleknek ólom­köpennyel való körülsajtólására alkalma­zást nyer. Az ábrán a fémköpeny képző­dése látható. Az (a) tövis és a (b) matrica közt lévő (c) távolságtól (mely tövis fém­köpenysajtóknál, a körülsajtolandó test bevezethetése céljából, át van fúrva) úgy a fémköpeny belső átmérője, mint annak falvastagsága is függ és ezért, mint isme­retes, ennek a távolságnak bizonyos* ha­tárokon belül változtathatónak kell len­nie. Az először csak próbaképen beállított (c) távolságnak a sajíótesíbe becsavart tö­vistartó forgatásával történő nagyobbítása ' különösebb megerőltetést nem igényel, mert a kúpalakú tövis ekkor az azt körül­vevő fémtől egyszerűen elválik. .Ellenben a (c) távolságnak a tövis ellenkező irányú mozgatásával, azaz a (b) matricához való közelítésével történő kisebbítése tetemes erőkifejtést igényel, mert a tövis elekor az anyagot maga előtt félretolni és azon­kívül az azt szorosan körülvevő anyagba befúródni kénytelen. Az ilyen sajtók ezért általában olyan berendezéssel vannak föl­szerelve, mely több, nagy áttételű fogas­kerék- és csavaráttétel alkalmazásával a tövistartó forgatását megkönnyíteni van hivatva. A tövistartó és ezzel a tövis forgatása még azzal a további hátránnyal is jár, hogy a tövis és a matrica pontosan központos kölcsönös helyzete a forgatáskor veszendő­be méhet. Tudvalévőleg még a legnagyobb pontossággal szerkesztett ilyen fajtájú sajtóknál is szükségesnek bizonfult, hogy a matricát, bizonyos határokon belül, su­gárirányiban, minclen oldal felé eltolha­tóvá tegyük és így valamennyi ilyen faj­tájú sajtó ilyen, a matrica központosítá­sára szolgáló szerkezetekkel van ellátva. Belátható tehát, hogy rendkívül nehéz és időrabló munka a tövis és a matrica ponr tosan központos helyzetének és egyúttal egymástól való (c) távolságuknak is pon­tos beállítása, mert a távolság változtatása a tövis forgatásával jár, ez pedig viszont a legtöbb esetben a matrica központosító szerkezete segélyével foganatosítandó. Ezeket a hátrányokat kívánjuk meg­szüntetni a jelen találmány tárgyát ké­pező berendezéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom