70109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémdrótok, fonalak vagy szalagok előállítására

Ily struktúraváltozásokat, melyeket „újból való kristályosodásnak" neveznek,, különböző körülmények okozhatnak. Nyomott sárgarézlemezből való tárgyak, pl. már Huzamosabb ideig való raktározásnál törékennyé válnak. Bizonyos vasfajták tarlós rázkódtatásnál a kristályos állapotba mentiek át és az elektromos vezetékhez fölhasznált vörösrézdrót, bizonyos áramok behatása alatt, teljesen törékennyé válhat. Az „újból való kristályosodást" különösen könnyen és áthatóan a meleg hatása idézi elő. Tiszta vörösrézdrótoknál pl. 200—3(10' C. között, vasdrótoknál kl). 600 C.-ilál lép föl az előzőleg rostos struktúrának szemcsés kristályszerkezetté való átalakulása. Minél magasabb hőfoknál nyernek tehát ily, előzőleg mechanikusan megmunkált testek vagy drótok alkalmazást, annál gyorsabban várható tehát az újból való kristályosodás és ezáltal a rideg állapotba való visszaalakulás is. Ily jelenségek különösen nyomatékosan wolframnál és hasonló rideg, nehezen olvasztható fémeknél lépnek föl. Ha pl. Wolframból sajtolt testeket alkalmas mechanikus megmunkálással drótokká alakítunk és ezeket a drótokat, pl. izzótestek gyanánt, elektromos izzólámpákban használjuk föl, az ekkor tekintetbe jövő nagy fölhevítés következtében, aránylag rövid idő alatt, újból való kristályosodás lép föl, miáltal a wolframdrót eredetileg tetemes szilárdsága és duktilitása csökken és végül teljesen eltűnik. Hasonló jelenségek nemcsak wolframból készült húzott drótoknál lépnek föl, hanem wolframból és annak ötvözeteiből való olyan izzótesteknél is, melyek a zsugorodási eljárás szerint vannak előállítva. Míg az ilyfajta drótok kezdetben egyenletesen finoman kristályos szerkezettel bírnak, a kisebb kristályok, magas hőmérsékletnél való hosszabb igénybevétel által, egyenlőtlen, durván kristályos szerkezetekké egyesülnek, miáltal az ily drótok az idő folyamán, mindig porhanyóbbakká és törékenyebbekké válnak. : Különösen megfigyelték, hogy ilyen újból • való kristályosodási jelenségek a wolframizzólesteknél azáltal segíttetnek különösen elő, ha a drótot váltakozoáram az izzásig hevíti. Jelen találmányunk drótoknál vagy hasonló testeknél az újból való kristályosodási jelenségek kiküszöbölését tűzte ki .föladatul és a következő gondolatból indul ki. Ha sikerül a drótot egész keresztmetszetében és egész hosszában egyetlenegy kristályegyedből előállítani, akkor ilyfajta testnél utólagos struktúraváltozás nem mehet végbe, mivel a már képződött kristálya. amely az anyag legszilárdabb alakját képviseli, az egész testet kitölti úgy, hogv utólagos kristálynagyobbodások és eltolódások számára hely nincs. A test tehát más szavakkal ezáltal, azonnal keletkezésekor, a legállandóbb strukturaalak állapotába hozatott. Gondos megfigyelések és vizsgálatok azt eredményezték, hogy tényleg sikerül fémdrótokat úgy előállítani, hogy azok egész térfogatukban és pedig tekintélyes hosszméretekriél is, egyetlenegy kristályegyedből álljanak. Azt találtuk, hogy ezen eljárás főleg azon esetekben vezet könnyen célhoz, ahol oly anyagokkal van dolgunk, melyeknek már természettől fogva meg van a hajlandóságuk, hogy nagyszemű kristályos struktúrákban képződjenek. A jelen találmányunk tárgyát képező eljárás abból indul ki, hogy a valamely alkalmas módon előállított szálalakú készítményeket, bizonyos sebességgel, igen magas hőmérséklet rövid zónáján vezetjük keresztül. Azon sebességnek, mellyel a drótot, a legmagasabb fölhevítés helyén, keresztül kell vezetnünk, ha hosszú kristályt akarunk nyerni, mindenesetre egyenlőnek vagy kisebbnek kell lennie azon sebességnél, amellyel a keletkező kristály nő. Ha ezen intézkedéseket követjük, a legforróbb zónában keletkező, az egész keresztmetszetet kitöltő kristálv, a rákövet-