70109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémdrótok, fonalak vagy szalagok előállítására
kczök föloldása mellett oly mértékben nő tovább, amint a drót tovamozog. Emellett semmiesetre sem midik a dolog a hevítöíorrás választásán. Lehet úgy elektromos ellenálláshevítést, mint elektromos fényívet vagv lángokat használni, ljehel a szálat áramátvezetéssel is a meghatározol! helyen, egyidejű külső hevítés melleit, a kívánt hőmérsékletre hozni. Ezen eljárás valamennyi fémnél és fémöfvözfetiiél, valamint szilárd fémoldatoknál is alkalmazható, főleg akkor, ha ezen anyagok, bizonyos föltételek mellett, nagyszerű, kristályos struktúrákban kristályosodnak. \z eljárás foganatosításának egy speciális esetben való ismertetése céljából, nézzük pl. drótalakú készítményeknek ritka földek csekély adalékával biró wolframból való előállítását. Izzótesteknek wolframból, oxydok alkalmazása mellett, a használatos fecskendező eljárás szerint való előállítása önmagában véve ismeretes és nem képezi a jelen találmány tárgyát. Ha pl. poralakú wolframfémnek egész i( /r , thoriumoxyddal való keverékéből indulunk ki és ebből sajtolással, kötőanyag segítségülvételével vagy anélkül, fonalakat állítunk elő és ezeket átmenő elektromos áram vagy külső hőforrás segítségével a szokásos alakítóeljárás (formálás) szerint zsugorítjuk. akkor kitűnik, hogy ilyfajta izzótestek elkészítésük után egyes nagy kristályaggregátumökból kristályhalmazokból vannak fölépítve. A használatos alakítóműveletnél ugyanis egyáltalában nincsen módunkban a keletkező izzótest kristályos szerkezetét meghatározni. Ekkor ugyanis számos ponton egyidejűleg kristálycsirák keletkeznek, melyek addig nőnek tovább, míg egyidejűleg képződő más kristályokba ütköznek. Ha már most ily izzótesteket pl. alkalmas vegyi ágensekkel (hatószerekkel) fölületileg maratunk, könnyen fölismerhető, hogy azok egyes prizmatikus kristályoszlopokból állanak, melyek tengelye általánosságban a drót hosszirányával párhuzamosan halad. I Az találtuk már most, hogy az egyes .j kristályegyedek hajlékonyak és leljeseii duktilisalc is. Azon helyeken azonban, ahol két ily egyes kristály egymáshoz ér, a drót törékeny és ezen törékenység az j idő folyamán, főleg magas fölhevítésnél, még lényegesen nő is. A drótban lévő ezen törékeny helyek, í pl. annak elektromos izzólámpák' izzóteste gyanánt való alkalmazásakor, fölötte hátrányosak, mivel a drót éppen ezeken a h.elyekerf törik igen könnyen az erősebb mechanikai feszültségek és lökéj sek behatása alatt. ! Ha azonban ilyfajta drótok elöállitá| sára a jelen találmányunk szerint tett ta| pasztalatokat használjuk föl, oly drótokat sikerül előállítani, melyek egyetlenegy ; hosszú kristályból állanak, mely az izzó-I lest teljes keresztmetszetét kitölti. < Ezen célból úgy járunk el, hogy a föntemlítelt anyagokból sajtolás útján nyert | fonalat először a zsugorodásig hevítjük, hogy elegendő tartósságot nyerjen az. Ez| után ezen drótot egy, a föntemlített szempontok szerint szerkesztett fűtőberendezésen vezetjük keresztül, mely pl. a mellékelt rajzon látható módon van clren-1 dezve. Két (a) és (b) fémlemez a középen igen finom furatokkal van ellátva, melyeket | alkalmas (1) és (II) fémdugók vagy higanytömítések zárnak el. A két lemez egy (G) üveghengerrel egymástól elszigetelten van egymással összekötve. Továbbá (c) fce- és (d) ki vezetőcső vek vannak alkalmazva a készülékben alkalmas, közömbös atmoszféra létesítése céljából. A. készülékben wolframdrótból való, csak kevés menetből álló (S) spirális van, mely elektromos áram .segélyével a legvilágosabb fehér izzásra hevíthető. A megmunkálandó drótot az egyik lemez furatán, a spirálison és azután a másik lemez furatán vezetjük keresztül. A két lemez áramforrással áll összeköttetésben úgy, hogy az áram a fémdugók, ill. a higany közvetítésével, a szálat is fölhevítheti.
