70085. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fékrudazatutánállító szerkezet

zás nem úgy, mint az eddig ismert berendezéseknél, valamely fékezőszerv maximális útjára, hanem ennek csak egy részére van alapítva. Ezért, a jelen szerkezetnél, a szabályozószervnek kényszermozgásúlag és pedig úgy kell összekötve lennie a csavarzárral, hogy a hézagok megszüntetése, ha ezek túlnagyok, közvetlenül' a fékezés fentemlített első periódusa alatt történjék. A második periódus alatt föllépő feszültség és a csavarzár csavarmeneteiben ebből származó súrlódási ellenállás a csavarzár további forgását fékezi és meggátolja, hogy a hézagok csökkenése a megszabott határt túllépje. A szabályozószervnek, a folytatólagos fékezéskor, a második periódus közben, a csavarzárra ható munkáját, ha a csavarzár forgása a fékezés utolsó periódusában fékeződik, egy közbeiktatott engedékeny, pl. rugalmas szerv fogja föl. A hézagok nagyságát a csavarzárban és az utánállítószerkezetben a holt járás, ill. a hézagok: állapítják meg. A rugalmas szerven kívül tehát a közönséges, ismert szerkezetek és a jelen szerkezet közt a különbség nem annyira az az egyes részek alakjában, mint inkább a szerkezetben és a működés módjában rejlik, és pedig a legfőbb eltérések az eddig ismert szerkezetektől a következők: 1. Az utánállítószerkezet kényszermozgásúlag van összekötve a fékszerkezet illető részével úgy, hogy minden egyes fékezéskor bekövetkezik a csavarzár forgása, ha ugyan nem akadályozza ezt meg a csavarzár meneteiben föllépő súrlódási ellenállás. 2. Egy engedékeny (rugalmas) szerv van bekapcsolva az utánállítószerkezettel és a csavarzárral összeköttetésben, hogy a fékszerkezet illető részének munkáját fölfogja, ha a forgás fékeződik. 3. Az utánállítószerkezet á fékezés ai-Jkalmával olyan irányban működik, hogy a csavarzár az említett hézagokát csök- 1 kenti, azaz, hogy a hézagok eme csökkenése közvetlenül megy végbe és nem úgy, mint az ismert szerkezeteknél, egy zár, vagy efféle eltolásával, mely a hézagokat csak a fék megoldásakor szünteti meg. 4. A fékezéskor a fékszerkezetben keletkező feszültség, a jelen szerkezetnél, a ' csavarzár forgásának fékezésére és ezzel a hézagok csökkenésének'szabályozására használtatik föl. 5. A hézagok csökkentése már a tulajdonképeni fékezőperiódus előtt történik. A föntemlített szerkezettel tehát elérjük, hogy sem a fékszerkezet rugalmassága, sem az az erő, mellyel a féket meghúzzuk, befolyást nem gyakorol a hézagok nagyságára. A mellékelt rajzon: az 1. ábra a csavarzárat egy közönséges légnyomású fékhenger két emelője közt lévő vonórúdon elrendezve mutatja, míg a 2. ábra az 1. ábra jobboldali nézetét ábrázolja; a 3. ábra a csavarzár és az utánállítószerkezet függélyes metszetét tünteti föl nagyobb léptékben, míg a 4. ábra ennek i keresztmetszetét ábrázolja; az 5. ábra az utánállítószerkezet nézetét mutatja egy közönséges vákuumfékkel kapcsolatban; a 6. ábra a csavarhüvely forgatására egy kis nyomóléghengerrel ellátott szerkezetet tüntet föl, végül a' 7. ábra ennek a szerkezetnek nagyobb léptékű függélyes metszetét ábrázolja. A jelen önműködő utánállítószerkezet bármilyen fékszeirkezeten elrendezhető és a találmány részletei a rajzolttól eltérő más alkalmas módon is kiképezhetők. Az (1) és (2) fékemelők (1, 2. ábrák) a fékszerkezet fékrúdjaival a szokott módon vannak" összekötve. A 3. és 4. ábrákon részletesen föltüntetett csavarzár, mely az 1. ábrán ^5)-tel van jelölve, az (1) és (2) fékemelők közt lévő vonórúd 1 (3) és (4) végeit úgy köti egymással össze.