70049. lajstromszámú szabadalom • Rekuperátor kokszkemencéhez

— 3 — kában lévő részletnek nagyobb léptékű külön rajza, a 12. ábra a 10. ábra jobboldali alsó sarkában lévő szerkezeti részletnek nagyobb léptékű külön rajza, a 13. ábra a 11. ábra 13—13 vonala-mentén vett függélyes metszet a nyilak irányában nézve, a 14. ábra a 12. ábra I I—14 vonala mentén vett függélyes metszet a nyilak irányában nézve, a 15. ábra a 8. ábra 15—15 vonala mentén vett metszet a nyilak irányában nézve, a 16. ábra a 15. ábra 16—16 vonala mentén vett függélyes metszet a nyilak irányában nézve és végül a 17. ábra az 1. ábrabeli szerkezet fölső részének nagyobb léptékű metszete. Az 1. és 17. ábra két egymással szomszédos (20, 21) kokszoló kamrát ábrázol, amelyeket (22) és (23) oldalfalak határolnak. Ezen oldalfalak, amelyeknek szerkezete tetszőleges lehet, a hevítőgázok számára szükséges gázcsatornákkal bírnak. A rajzon föltüntetett-kiviteli alaknál oly szerkezetű fal látható, amely oldalsó s fenékfölületeiken hornyokkal vagy kivágásokkal biró tömbökből van fölépítse olykép, hogy e tömbök alkalmas módon összerakva, egymássál összekötött zegzugos, vagy lépcsőzetes csatornahálózatot | képeznek, amelyen a hevítőgázok keresztüláramolhatnak. Ezen falszerkezetnek az a sajátsága, hogy abban a tömbök a fai egyik külső fölületétol a másikig, vagy más szóval, a kokszoló kamra belső fölületétől a fal külső fölületéig terjednek. Ennélfogva a fal igen nagy mechanikai szilárdsággal bír, mimellett a szükséges gázcsatornák léghatlanok és a szerkezeti kiképzés is rendkívül egyszerű. A jelen leírásban ismertetett kokszkemencénél az egyes kokszoló kamrák alatt egy-egy (24) fenékcsatorna van elrendelve, amely a kemencetelep egész szélességén harántirányban végigfut és amely a (25) fenékcsatornával közvetlenül á kemencefenék alatt több lefelé irányuló (26) nyílás révén közlekedik. A (25) fenékcsatornák' viszont a megfelelő kemence szomszédos hevítőfalának gázcsátornáival közlekednek annak alsó vagy kivezető végénél. Ebből következik, hogy minden egyes kemence eltávozó hevítőgázai a (24) kemencecsatornák egyikében gyülemlenek össze. A kemencehevílőfalak mindegyikének fölső végén (27) szájcsövek vagy égők vannak elrendezve, amelyek a hevítőgá"zokat lefelé irányítják a megfelelő hevítőfalba. E szájcsöveket vagy égőket gázzal és levegővel kell táplálni és a rajzon föltüntetett kiviteli alaknál a gázt az egymásután következő kemencék fölső ré-I szei között elrendezett (28) tápvezetékek vezetik be. Ezen tápvezetékekből a gáz a (29) csődarabokon keresztül jut az égők| hoz. Az égést föntartó levegőt a (27) égők | vagy szájcsövek közelében kell betáplálni, j miután azt előzetesen rekuperáció révén í a kívánt mérvben előmelegítettük. E cél' ból az egymásután következő kokszke-i mencék között és a szomszédos hevítő' falak között fölfelé irányuló csatorhákat alkalmazunk úgy, hogy az ezen csatornákon keresztüláramló levegőt az említett falak rekuperáció által hevíthetik. A rajzolt kiviteli alaknál \ninden egyes kokszkemencepár között egy külön független fal van elrendezve, amelyet a kokszkemence-hevítőfalaktól a kemencék hideg állapotában csekély hézag választ el. Ha azonban a kemencéket az üzemi hőmérsékletre hevítettük, azok annyira kiterjeszkednek, hogy az említett hézagot kitöltik és ilykép a szomszédos kemencefalak a közbenső falaknak nekinyomódnak és egv tömör falszerkezetet képeznek, amely az egyik kokszoló kamra belső fölületétol a szomszédos kokszoló kamra belső fölületéig terjed. A rajzolt kiviteli alaknál a közbenső fal úgy van kiképezve, hogy a levegő rekúperációja annak belsejében mehet végbe. E falak az 1. ábrán (30)-cal vannak jelölve. Ezen ábrára, valamint a 17. ábrára vonatkozólag megjegyzendő, hogy