69957. lajstromszámú szabadalom • Többsoros golyós csapágy, egy vagy több koncentrikus gömbfölületű futópályával a golyók számára

lyós csapágyaknál. Az ez utóbbiaknál leírt változatok természetesen a belső, gömbfpliiletalakú futópályával biró kivi^ teli alakoknál is alkalmazhatók. A fönt leírt foganatosítási alakoknál a golyósorok egyik futópályája ugyanazon gömbfölületen fekszik. Azonban a futófölületek több különböző gömbfölüleitre is oszthatók el, hacsak- ezen gömbfölületek koncentrikusak,-amint ezt a 10. ábra mutatja. A fönti elven szerkesztett golyós csapágyaknál az egyes gyűrűk a csapágy alkalmazási módja szerint, vagy egy darabból, vagy pedig osztva készíthetők. Az összes, futópályákat alkotó gyűrűk azonban célszerűen egy darabból készítendők, \ mivel a csapágy tartóssága szempontjából fontos, hogy a golyók ne fussanak illeszkedési hézagok fölött. A külső vagy belső pályával ellátott (a) gyűrűre nézve megjegyzendő, hogy pontos gömbfölületet csak nagy nehézségekkel lehet előállítani, ha a gyűrű két vagy több részből áll. A (c) és (d) támasztógvűrűk is célszerűen osztatlanok. Ezen gyűrűkre nézve azonban ez nem olv fontos, mint a futógyűrűkre nézve, mivel a futógyűrűk a támasztógyűrűkhöz képest a tengely körül nem forognak. Az 1—5., 7.;

9a. és 9b. ábrákban föltüntetett szerkezeteknél, amelyeknek öszszes gyűrűi osztatlanok, a szerelés úgy történhetik, hogy a belső részek a külső részekben a gömbalakú pálya mentén kilendíttetnek. Az egyetlen föltétel - erre nézve,, hogy a külső (a) gyűrűnek legalább is akkora nyílással kell bírnia, hogy a (b) gyűrűk a golyók nélkül ezen nyíláson behelyezhetők legyenek A 8. ábrában föltüntetett csapágy nem szerelhető, ha az összes gyűrűk osztatlanok. Azonban, egyetlen (c) támasztógyürűt elég osztani, ami a föntiek szerint nem bír nagyobb jelenfáséggel. Aza és »1 szögek bizonyos értékciiiel ezen utóbbi szerkezetű csapágy akkor is szerelhető, ha az össaes gyűrűk osztatlanok. A fönt leírt foganatosítási alakoknál a gyűrűket alkalmas golyóketrecek tartják helyzetükben, amint ezt az la. és lb. ábra mutatja. A golyós csapágyak alapelve föltételezi, hogy a golyók és a külső és belső futópályákat képező gyűrűk közötti súrlódás kisebb legyen a csúszó súrlódásnál, miáltal rendszerint a (b) futógyürük és a (c) iámasztógyűrűk, vagy két (c) és (d) támasztógyűrű között csúszásnak néni szabad föllépnie. Azonban föltehető, hogy bizonyos esetekben az ellenállás a golyók és a futógyürük között oly naggyá válik, hogy a futégyürű és alátámasztógyürűk között csúszás lépne föl, amit azonban egyszerű akasztószerkezettel lehet meggátolni. Ily akasztószerkezetet' mutat a 6., 9a. és 9b. ábra. A 6. ábra szerint a (d) támasztógyürű két összecsavart részből áll. E két rész közé a (g) akasztólemez van befogva, ipely kerületén egy vagy több (h) foggal vagy kiugrással van ellátva, melyek megfej elp kivágásokba vagy kiugrások közé kapaszkodhatnak, amelyek a (bl) és (b2) gyűrűk szomszédos szélein vannak alkalmazva. Hasonló megakasztásti érhetünk el azáltal, hogy a (bl) és (b2) gyűrűk ellenkező oldalon fekvő széleiken is egy vagy több kiugrással vannak ellátva, melyek a (b) és (b3) gyűrűk szomszédos szélein alkalmazott megfelelő kiugrásokba kapaszkodnak. Amint a 9a. és 9b. ábrában látható, egy vagy több (g, gl) le«nez van a (c) támaszt ógyűrűre erősítve, mely lemezek közül mindegyik egy vágy több (h), ill. (hl) foggal vagy kiugrással van ellátva, amelyek a (b) és (bl) gyűrűk szomszédos széleinek megfelelő kivágásaiba vagy kiugrásaiba kapaszkodnak. Aj5 akasztólemezek fogai vagy kiugrásai fis a gyűrűk kivágásai vagy kiugrásai kög&tt elegendő hézagnak kell lennie, híigy m utóbbiaknak atz (e) és (el) pontok körül valé kilengése végbemehessen. Vil&gos, hogy a szóbanforgó céJra sokféle szerkezet szolgálhat és hogy mindenféle, egy agynak valamely tengelyre való erősítésére szolgáló szerkezet alkalmas lehet, hacsak