69759. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolóberendezés vasúti járművek számára

\ — 2 -11. ábra ezen második foganatosítási alak : kapcsolófejének hosszmetszete azon állásában, amelyben a visszahúzószerkezet a reteszt a kikapcsoló állásba állította, maga a visszahúzószerkezet pedig újból a mellső állásba van állítva. A 12. ábra az ezen állásban levő kapcsolófejeknek fölülnézete. A 13. metszet a 10. ábrának XIII—XIII vonala szerint. A 14. ábra fölülnézet, részben metszet a 9. ábrának XIV—XIV vonala szerint. A 15. ábra a kikapcsolt kapcsolófejnek oldalnézete, a retesznek középállásánál. A 16. ábra a retesznek, három nézete. A . 17. ábra a kulcsnak három nézete. A 18. ábra egy, átmeneti kapcsolószerkezettel fölszerelt kapcsolófejnek oldalnézete. A 19. ábra annak metszete a 20. ábrának XIX—XIX vonala szerint. A • • 20. ábra metszet a 18. ábrának XX—XX vonala szerint A 21. ábra a biztonsági kapcsolószerkezetnek oldalnézete. A 22. ábra annak elölnézete. A 23. ábra egy, az alkalmazott igen egyszerű szerkezetű kulcs által kitűnő foganatosítási alak kapcsolófejének oldalnézete. A 24. ábra metszet a 25. ábrának XXIV— XXIV vonala szerint. A 25. ábra ezen kapcsolófejnek fölülnézete. A 26. ábra a retesznek két nézete. A 27. ábra a kulcsnak négy nézete. A kapcsolóberendezés valamennyi foganatosítási alakjának főrészeit az (A) kapcsolófej (2. ábra), a (B) retesz és az ezt elreteszelő (C) kulcs képezi, mely a (2) csapok (7. ábra) segélyével a kapcsolófejnek (3) ágyazó fülecseibe (6. ábra) van ágyazva. A (C) kulcsnak egyik, oldalt elrendezett (4) karja (7. ábra) a másik, középen elrendezett (5) karjának működtetésére szolgál, mely a reteszt elreteszelő ütköző gyanánt' van kiképezve. A (C) kulcs bizonyos határokon belül elforgatható, még pedig azon állásából, amelyben (4) működtető karja függélyes (6. ábra), azon állásába állítható, amelyben $ (4) működtető kar előre áll ! (4. ábra). Ha a kapcsolófejek nem kapcsolódnak egymással, a kulcs, saját súlyának hatása alatt, ezen előreálló állásába áll be; ha pedig a két kapcsolófej egymással kapcsolódik, a kulcsnak (4) működtető karja, a másik kapcsolófélnek domború (6) fölületébe (1. ábra) ütközik, mely azt a függélyes állásába állítja, amelyben a kulcsnak (5) elreteszelő karja (6. ábra) a reteszt, ha ez a fölső állásába állíttatott, elreteszeli, minthogy a reteszben kiképezett (7) ütköző elé fekszik. A lejtős pályán vezetett reteszt a fölső vagyis kikapcsoló állásába a (8) lánc segélyével lehet beállítani, mely a retesznek egy kivágásába beakasztott (9) horog segélyével van a retesszel összekötve. A kapcsolóberendezésnek egy másik foganatosítási alakja ezen visszahúzó szerkezetnek javított kiképzése által tűnik ki. Ezen foganatosítási alaknál a (B) retesz (11. ábra), amikor ez a fölső vagyis kikapcsoló állásába állíttatott, ezen állásában fogva tartatik úgy, hogy a kapcsolófejek nem kapcsolódnak egymással, ha egymáshoz képest a kapcsoló állásban vannak, ami különösen a rendezésnél előnyös. A visszahúzást a kapcsolófejben ágyazott (10) forgattyú (10. ábra végzi, melynél a tengelynek két a kapcsolófejből kinyúló végén egy-egy működtető fogantyú vagy forgattyú van kiképezve. A (B) reteszen a (11) kar (13. ábra) van ágyazva, mely egy, szabad végén kiképezett horog segélyével kapcsolódik a forgattyúval és a kapcsolófej ürös terének fenekén, esetleg vezetékekben vezetve, ide-oda mozog. Ha a (10) forgatytyút a hátsó állásába elforgatjuk, az a (11) rudat is magával viszi és a rúd közvetítésével a. reteszt a hátsó, kikapcsoló állásába állítja, amelyben a forgattyú holt állásban van úgy, hogy a retesz ezen állásban fogva tartja. A kapcsolófejnek falán, annak belsejében, a (12) csap (14, ábra) . van kiképezve, melyen az átmeneti kapcsolószerkezetnek egy láncszeme függ. Ezt a láncszemet oldalirányban a retesz tartja fogva, illetve biztosítja a leesés ellenében; ugyancsak a toknak falán van egy, ezen kiképezett csap segélyével a (B) retesz is fölerősítve,