69759. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolóberendezés vasúti járművek számára

mely ezen a csapon (13) hornya segélyével (17. ábra) akként van vezetve, hogy a csapon ide-oda mozoghat. Ha a retesz visszahuzatik, az oldalt kiképezett (14) vezető része (15. ábra) a kulcsnak (15) bordája alá kerül, mely a retesz elé fekszik és ezt elreteszeli, mihelyt a (14) vezető rész eléggé előre mozgott. A kapcsolófejnek összeállításánál a retesznek a kapcsolófej ürös terébe való behelyezése előtt az átmeneti kapcsolószerkezetet kell oldalirányban a (12) csapra (4. ábra) fölhúzni. Az átmeneti kapcsolószerkezet a kapcsolóberendezésnek egy további foganatosítási alakjánál a kapcsolófejben forgathatóan elrendezett (16) csapon (20. ábra), akként van megerősítve, hogy a (B) reteszt ezen csapnak (17) homlokfölülete vezeti. A biztonsági kapcsolószerkezetet a (18) csapok (21. ábra) ágyazzák a kapcsolófejben kiképezett, fölül nyitott (19) ágyazó nyílásokban (19. ábra). Az átmeneti kapcsolószerkezetnek (20) csavarorsója a (16) csapnak megfelelő csavarmenetekkel biró (21) furatába van becsavarolva és a (16) csapnak külső végén a (22) karima (20. ábra) van kiképezve, mely a (20) csavarorsóval együtt a (16) csapot állandóan a helyes állásban tartja. A kapcsolófejnek fölső részén a (23) furat (19. ábra) van kiképezve> mely elég nagy átmérővel bír ahhoz, hogy a (20) csavarorsó ezen furaton át ezen kivezettessék, ha a (24) állítógyűrűt a csavarorsón föl kell erősíteni; ez a gyűrű meggátolja, hogy a (20) csavarorsó a (16) csapból kicsavaroltassék, ha a asavarorsós kapcsolószerkezet a szemben álló kocsi kapcsolószerkezetével kapcsolva nincs. A kapcsolófejek összeállításánál először a biztonsági kapcsolószerkezetet akasztjuk be a (19) ágyazó nyílásokba, azután pedig a (16) csapot vezetjük be' kívülről a kapcsolófejbe és a (20) csavarorsót a (16) csapnak (21) furatába oly mélyre becsavaroljuk, hogy annak fölső vége a (23) nyílásból kinyúlik. Ezután a (24) állítógyűrűt erősítjük föl a (20) csavarorsón és ezt mind-, addig visszacsavaroljuk, míg a (24) állítógyúrű a (16) csapra rá nem fekszik. Ezután a (B) reteszt (20.' ábra) helyezzük be a kapcsolófejbe, annak a (10) forgattyúból és a (11) karból álló visszahúzó szerkezetével együtt és végül a (C) kulcsot illesztjük be. A találmányt képező kapcsolófejnek egy foganatosítási alakja főleg a (C) kulcsnak egyszerű és tömör szerkezete (27. ábra) által tűnik ki, mimellettmaga a kapcsolófej is igen egyszerű módon képezhető ki úgy, h°gy gyártási költségei nagy mértékben kisebbednek. A kapcsolófejek nagyfokú egyszerűsége egyidejűleg azt az előnyt is biztosítja, hogy a kapcsolóberendezós kevesebb kárt szenved a lökésektől és az időjárásnak behatásaitól. A (B) retesz (25. ábra), a (10) forgattyú és a (11) kar, lényegükben ugyanúgy vannak kiképezve, mint az előző foganatosítási alaknak megfelelő részei, azonban a kapcsolófejnek ürtere akként van alakítva, hogy az a javított (C) kulcsnak befogadására (27. ábra) alkalmas legyen. Minthogy a (C) kulcs normális vagyis kikapcsolt állásában a (B) retesszel (25. ábra) nem kapcsolódik, ez a retesz lejtős vezető pályáján hátrafelé, azután pedig előre, alsó állásába tolható el anélkül, hogy ezt a mozgást a kulcs meggátolná. Ha kulcs a kapcsolófejbe be van helyezve, annak (25) vége (25. ábra) a kapcsolófejből kiáll és ha a kapcsolófej egy másik kapcsolófejbe beleütköközik, a kulcsnak (25) vége is beleütközik az ezen másik kapcsolófej pofájának belső oldalán kiképezett (26) ütközőbe úgy, hogy a kulcs, hátrafelé lejtő pályán, a kapcsolófejbe benyomatik és a kulcsnak (27) tolla a retesz felé mozog. Ha ezt a reteszt alsó állásából a visszahúzó szerkezet segélyével fölemeljük, a (28) ütköző, mely a (27) tollat mozgásának első részében fölemeli, ezen toll alól kicsúszik úgy, hogy a (27) toll, a kulcs saját súlyának hatása alatt, a (28) ütköző elé kerül. • A kulcs ily módon a reteszt akkor is elreteszelve tartja, ha a visszahúzó szerkezete a mellső végállásába tért vissza. A találmányt képező kapcsolóberendezés, a találmány lényegének érintése nélkül sok-