69755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világos színű faanyag előállítására a köszörűlendő fának, köszörűlés előtt zárt edényben forró vízzel, nyomás alatt történő kezelése útján

2 — csak a faanyag minőségének javulása ön­magában véve, hanem egyszersmind a kezelés időtartamának az ismert eljárás kezelési időtartamának törtrészére való csökkentése. Azonkívül az itt alkalmazást nyerő magas fokú hidraulikus nyomás a fa színeződését 100° C-t meghaladó hőfo­koknál tetemesen késlelteti is úgy, hogy pl., az eddigi kisérleteks zerint, az olyan fa, mely kb. 120° C-ig terjedő hőfokoknál 10 atm. hidraulikus nyomás alatt kezelte­tett, olyan faanyagot eredményezett, mely. a szokásos kékítés után, egymagában nyomdai papírra volt földolgozható. A jelen eljárásból származó haladást valószínűleg a víz forrásának, a magasabb hőfokoknál is, a megfelelően magasabb hidraulikus nyomás által való megakadá­lyozásával érjük el. A legkiemelkedőbb előnye a jelen eljárásnak azonban min­denesetre az, hogy vele a kezelési időtar­tam kb. 2 órára csökkenthető, míg pl. HofTmann „Handbuch der Papierfabrika­tion" című könyvének 2. kiadása 1359. lapján kifejezetten hangsúlyozza, hogy 1—iy2 atm. gőznyomásoknál és természe­tesen ezeknek a gőznyomásoknak megfe­lelő főzőhőfokoknál is, 3-szor 24 = 72 órai és ennél is hosszabb főzési időtar­tamra volna szükség, hogy ugyanazt az eredményt érjük el, mint a jelen bejelen­tés tárgyával, nevezetesen: világos színű köszörült fát, mely a papírgyártásra köz­vetlenül alkalmas. A jelen eljárásra nézve mellékes, hogy a kezelőedény tartálmát mindenekelőtt a kezelőhőfokra hozzuk és azután helyez­zük nyomás alá vagy pedig hogy először helyezzük azt nyomás alá és csak azután hozzuk a kezelőhőfokra. Mindenesetre a kezelési időtartam rövidebb az első eset­ben. Így pl. lehet a vízzel és a kezelendő anyaggal teljesen megrakott {edényt lehe­tőleg gyorsan, azaz lehetőleg száraz gőz­nek lehetőleg nagy mennyiségben való be­vezetésével, 110° C. hőfokra hozni, mely: nek a vízzel egészen megtőltptt, elzárt edényben, 2 atm. gőznyomás felel meg. Ha ez a hőfok el van érve, a gőzbeveze­tést megszüntetjük és nyomószivattyúval, pl. kevés forró víz, vagy más alkalmas közeg beszivattyúzásával, az edényben kb. 10—13 atm. nyomást létesítünk, mely most a víz további forrását meggátolja. Igen fontos, hogy a fa lehetőleg rövid ideig álljon a 100° C-t meghaladó hőfokon és az ennek a hőfoknak megfelelő gőz­nyomás alatt, hogy színeződéste elkerül­tessék. Végzett kísérletek szerint a fasej­tek falain kb. 10—13 atm. nyomástól föl­felé hatol leggyorsabban keresztül a víz. Alacsonyabb nyomások a kezelési időtar­tam megfelelő meghosszabbítását teszik szükségessé. A 10—13 atm. nyomást kb. 2—6 órán át állandóan megtartjuk. Az így kezelt fa teljesen fehér színű marad. Ha a vízzel és a kezelendő anyaggal megrakott edényt, mindenekelőtt hidegen, kb. 10—13 atm. nyomásra hozzuk, ezt a nyomást kb. 2 óra hosszat állandóan meg­tartjuk, a vizet leeresztjük és azután köz­vetlen gőzzel, 100—120° C._hőf oknál, 2—3 óra hosszat gőzölünk, akkor a fa sárgás szint vesz ugyan föl, ez a szín azonban gyönge és csak magasabb hőfokoknál lesz erősebb. A rost minősége azonban, az el­járás ezen foganatosítási módjánál is, az ismert gőzölőéljárással ellentétben, tete­mesen javul úgy, hogy a kapott faanyag egymagában világos színű papírra dolgoz­ható föl és pedig már kb. 80° C, hőfoktól kezdődő hőfokoknál való kezelésnél is. Az így kapott faanyag minőségének ja­vulása mindenesetre, az utóbbi esetben is, annak következménye, hogy a kezelővíz, az alkalmazott magas nyomás folytán, a kezelt fán teljesen keresztülhatol, ennek folytán nagy erővel és nagy mértékben kiterjeszkedik, a rostokat megrepeszti, meglapítja és puhává teszi. Mindenesetre a szennyvizek, a jelen el­járásnál, az alacsony hőfokok folytán, világos szinűek maradnak, mert az irikrus­ták nem, Vagy csak kis mértékben oldód-

Next

/
Oldalképek
Tartalom