69578. lajstromszámú szabadalom • Készülék kocsik, különösen automobilok kerekei farolásának elhárítására

szülék gyorsan és könnyen szerelhető föl a jármű hátsó tengelyének tokjára. ; A (7) sarúk mindegyike csillagalakú és kerületén fogakkal bír, melyek adott alkalommal az úttestbe fúródnak és a jármű farolását megakadályozzák. Az 1. &brán az alkatrészek nyugalmi helyzetükbem láthatók, ;a pontozott vonalak az egyik fékszerv munkahelyzetét tüntetik föl. A (7) sarú nyugalmi helyzetében szorsan a hátsó tengely alatt van. Amint az egyik vagy másik hátsó kerék a menetirányra ferdén áll be és így farolni kezdene, az (1) kerék az illető oldal felé mozog, a sarú megoldódik és belemarkol az úttestbe. A 4. ábra szerint az (1) keírék (17) tengelye két oldalt a hengerded (18) szekrényekbe hatol és azokban lazán egy-egy karimás dobot visel, melyekre egy-egy (20) lánc van fölcsavarva, amely a (18) szekrény (21) nyílásán és a (11) hüvely (22) tárcsáján halad át és (23) vége a (8) karon van megerősítve. A (17) tengelyre a (19) dobok közelében egy-egy (24) kilincskerék van fölékelve, melybe a dob egyik oldalán forgathatóan elrendezett (25) kilincsek kapaszkodnak. A (19) dobnak másik oldalán (26) rúgó törekszik a dobot a kilincskerék felé tolni. A (18) szekrénynek egy (28) nyúlványán forgathatóan megerősített (27) emelő azonban (19) dobot a kilincskeréktől és ennek folytán a (17) tengelytől oldva tartja. A (27) emelőtől az egy vagy több (30) szemen át vezetett hajlékony (29) kapcsolat a (11) hüvelynek egy (32) nyúlványán forgathatóan megerősített (31) kioldó karral van összekötve. A (8) kar, midőn legfölső helyzetében van, érintkezésbe jut a (31) karral úgy, hogy a (29) hajlékony kapcsolatra húzást gyakorol és a (27) emelő a (19) dobot a (26) rúgó feszültségének legyőzése mellett úgy tolja el, hogy a (25) kilincs a (24) kerék fogaiból kiakaszkodik. Ellenben ha a (8) kar lesülyed, akkor a (19) dob a (24) kerékkel kapcsolatba jut és a (17) tengellyel együtt forog, mihelyt az (1) kerék újra gördülni jkezd az úttesten, úgy, hogy a (20) láncok fö'lcsévélődnek és a (8) karokat megemelik, míg az 1. ábrán teljes vonallal jelzett helyzetbe jutnak, mire a (19) dobok a (17) tengelytől eloldódnak s a (20) láncok nem csévélődnek tovább föl. Amint a (8) kar fölemelt helyzetbe kerül, egymással szemközt álló két (33) pofa között vonul el s azután e két pofára fekszik (6. ábra). A karok ebben a helyzetben maradnak, amíg ki nem oldatnak és saját súlyuk alatt le nem mennek. A (33) pofák a (11) hüvely. (35) csapagyaiban ágyazott fölfelé nyúló (34) orsókat tartanak. A (34) orsók úgy vannak (33) pofájukkal (36)nál összekötve, hogy a pofák kifelé lengenek s az orsókat szabaddá teszik. A (8) kar hordására a (33) pofákat helyzetükben (37) hajlított rugók tartják. A (34) orsók fölső végükön egy-egy (38) forgattyúkart viselnek (7. ábra), melyek a (39) tagok révén a (40) szemmel vannak összekötve, rtielyen keresztül húzódik a (41) kioldó emelő egyik vége, mely az említett szemben csúszik és külső végén a (42) anyát hordja, mely a szemnek külső oldalához váló ütközéssel a (41) emelő mozgását határolja. Ennek folytán a (41) emelőnek egyik irányban való eltolódásánál a (39) tagok a (38) forgattyúkarokat működtetni s a (33) pofákat oly helyzetbe fogják forgatni, melyben ezek a (8) karnak leesését megengedik. Amint a (41) emelő ellenkező irányban csúszik, a (35) csapágyak (43) rugója a szomszédos (34) orsó (44) orrát (elmozgatja s a megfelelő (33) pofákat normális helyzetébe vezeti. Amint a (8) .kar fölfelé,halad, a (33) pofáknak (45) alsó ferde följjlejtére ütődik s ezeket csuklóik körül szétlengeti, mire azok a (8) kar alatt újra összecsapódnak. A (41) emelő a (11) hüvelynek, alkalmas (46) vezetékein át csúszik és közepén (mint 47-nél látható) ki van hajlítva, miáltal a (48) kengyel keletkezik, melyben