69578. lajstromszámú szabadalom • Készülék kocsik, különösen automobilok kerekei farolásának elhárítására

«gy (49) hasíték van 'kiképezve, melyen viszont -egy függőleges (50) rúd ihatöl át. £ rúd az 51 >villa ^közepéből fölfelé nyúlik, mely -vüMt a <(2) villa ^tartja,, illetőleg avval egy testet alkot (2. ábra). Az {d) keféknek oldídiráoyú -mosásánál -az (50) rúd a (41) oldó -eBiötőit *»egf0k>lő módon a íöntebb 'leírt -epetovény ^ elérésére tfogja működtetni. A (41) ©H*tílő,nek ennél a mozgásánál az .(st) >kepék egyik oldalán lévő {8) kar fölszabadul -és leesik, őrig a másik oMalon 'lévő -(8) kar nem szabadul föl, mivel ezen az dkktloti a (44) emelőnek ellentétes vége a '(40) szemben csak ielcsúszik anélkül, hogy a (8) kart viselő (33) pofákat ezen az oldalon befolyásolná. A (49) hasíték lehetővé teszi az (50) rúdnak, hogy az 1. ábrán látható lejtős helyzetet foglálja el (pontozott helyzet). A tengely tokja, illetőleg a (11) hüvely és a (8) karok közötti (52) rúgók a (8) karoknak megoldásuk után való gyors és. határozott, lefelé mozgását szolgálják, a (8) karok és a (11) -hüvely között elrendezett (53) tagolt és hajtogatott tartók pedig a (8) karok lefelé való mozgását határolják, és megakadályozzák azt, hogy a (7) sarú túlságosan mélyen fúródjék a talajba és a járóművet megsértse. A fékszervek visszamozgását az (54) rúdak akadályozzák meg, melyeknek hátsó vége a (8) karokon forgathatóan van elrendezve, míg mellső végük (55) hosszhasítékkal van ellátva, melyek az (57) kocsiállványon a fejjel ellátott (56) peckek fölvételére szolgálnak. Az (55) hasítékok megengedik a (8) karok fölemelkedését és leesését, míg az (54) rúdak a fékszerveknek visszahaladását megakadályozzák. Az (1) kerék oldalt mindkét irányban mozoghat és mint az 1. ábrán látható, egyik vagy másik oldalra gyönge hajlása lehet. Ha az automobilnak az a törekvése (1. ábra), Kogy jobb oldalra faroljon, az (1) kerék, mely mindig a talajon gördül, a teljes vonallal rajzolt állásból a szakadozott vonallal jelzett helyzetbe dől. Eközben az (50) rúd a (41) emelőt egyik irányban eltolja, amelyben az a kocsi baloldalán lévő fékszeryet megoldja. A ifék&zerv önsúlyánál fogva ieesik és bizonyos mértékben befúródik az úttestiie iúgy, hógy a kocsi farolási törekvésének íöfctepéséaoél e mozgást megfékezi. -A kocsi tovább halad, az '(1) kerék pedig ismét .elfoglalja az 1. ábrán föltűnhetett helyzetét úgy, hogy a (17) tengely és a baloldali dob forgatta tik, •miáltal a (20) lánc az említett dobra föicsévélodik és a (8) kart .megemeli, míg ez a (33) pofák közit áthalad. Emellett a (27) •emelő a-d obot — miní /öntebb jeleatak — a tengelytől eloldja. Az (1) keréknek állandóan az úttesten való vezetésére (58) rúgókat rendezünk el, a villák és a hátsó tengely tok között; az (54) rudak (55) hasítékainak mellső végein pedig (59) rúgókat alkalmazunk, melyek az (56) peckeket szorítják és a vezetést támogatják. Az (59) rúgók még az (54) rudaknak előre szorítására és a fékszervek hátra váló mozgásának fékezésére is szolgálnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék kocsik, különösen automobilok kerekei farolásának elhárítására, azáltal jellemezve, hogy a jármű hátsó kerekei között fiz úttesten gördülő, oldalt eltolható kerék, úgy van elrendezve, hogy az a farolni törekedni kezdő kocsikerék hajlásának megfelelően az úttestre ferdén áll be, és e * mozgásával egy fékszervet old meg, mely a talajba fúródva a farolást megakadályozza, míg az erre következő indításnál a fékszervet viselő kar fölemeltetik s a fékező hatás megszüntettetik. 2. Az 1. alatt igényelt készüléknél az (1) keréknek az úttesthez képest való elhajlásai által működtetett (41) emelőnek élrendezése az illető kocsioldalon lévő (8) kar (7) féksarújának kioldására, amely sarú az (1) kerék megdő-