69552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cianvegyületek előállítására
— 2 — A födélén a (16) vasrúd van keresztülvezetve, melyet a hőszigetelő (17) gyűrűig vesznek körül. A rúd alsó vége a (18) hü-' vely által lehet megvédve, mely a kemence-. béléssel azonos anyagból állhat és a pl. grafithói álló (19) elektródán nyugszik, melybe a (16) rúd be van csavarolva. A nyílást, amelyen a (16) rúd áthalad, a pl. sajtkovából álló (20) tömítés zárhatja el, melyet az elektródának a (22) kötél útján való fölemelésénél a (21) segédfödél tart. meg helyzetében. A (16) rúd a (23) súlyokkal lehet terhelve, hogy a (19) elektróda kellő elhelyezkedése biztosítva legyen. A megömleszfett (5) massza fölött, a grafitból vagy más széntartalmú anyagból álló (24) adag van elrendezve; ha a súlylyal terhelt (19) elektróda leaülyed, szorosan az úszó darabokra nehezedik és azok nagy részét a megömlesztett vasba szorítja. Ennek következtében a katalizátor szénnel gyakorlatilag véve állandóan telítve Yan, mimellett a kis széntömegek' jelenléte gáznemű reagensnek a masszában fölszálló buborékait eloszlatja és nemcsak az időt hosszabbítja meg, amelyen át a reagens a katalizátorral érintkezésben marad, hanem | a megömlesztett katalizátor nagyobb összfölületének a reagenssel való érintkezését biztosítja, ámbár a nagy hőmérséklet következtében a katalitos oldatfölületnek nem kell kiterjedtnek lennie, mint szilárd katalizátor használata esetében. A szénnek az elektromos kemencében v^iló ilyen elrendezéséből még az az előny is következik, hogy a megömlesztett katalizátor vízszintes (l1 ) fölszíne fölött lévő szén fűtőellenállás gyanánt hat úgy, hogy az elektromos fény ív hasznalatánál föllépő rendkívül magas hőmérséklet hátrányai, valapint a hő- és áramszabályozás nehézségei el vannak kerülve. A grafitrészecskék célszerűen oly méretűek, hogy 8—1V4 mm. buroknagyságú szitán átesnek. A hő csaknem kizárólag a fölső elektróda és a megömlesztett vas kőzött fekvő ellenállásban fejlődik és minthogy a vas kitűnő hővezető, a meleg gyorsan lefelé terjed úgy, hogy a ciánvegyület képződési reakciója úgyszólván abban pillanatban megindul, amikor a (3) fúvókáknál buborékok képződnek. A kemence célszerűeií szigetelve van, még pedig különösen a fenéken^ ha a hőmérséklet túlságos nagyra növekszik, az áram néhány percre teljesen kikapcsolható. - . Gáznemű reagensnek célszerűen alkálifém gőzéből és nitrogénből álló keveréket használunk, mely a (3) fúvókákon, 800—900° C. hőmérsékleten lép be. Ha pl. nátriumot alkalmazunk, a fémgőzök fölöslegben lehetnek jelen, minthogy a kemencén való átmenet után kondenzálhatok és a ciánvegyülettől dekantálás vagy desztilláció útján könnyű szerrel elkülöníthetők Ha a műveletet a megengedhető legalacsonyabb hőmérsékleten megfelelő kemencebéléssel akarjuk keresztülvinni, akkor nátrium helyett nátriumkarbonátot vagy más alkalmas alkálivegyületet használhatunk. A reakció lefolyása következő egyenlet szerint megy végbe: 1. Na2 C08 +4C Na —2 Na GN + 3CO— —138500 kai. ' A nátriumkarbonátot folyadék vagy gőz alakjában vezethetjük be, lehet azonban a nátriumkarbornátot, valamint alkáliföldfémek alkalmas vegyületeit is a reakció övbe nitrogénárammal vagy nitrogéntartalmú gáz, pl. ammónia vagy generátorgáz áramával is befuvatni. A nátriumkarbonátból szénellenálláson való átvezetés által nátrium is tehető szabaddá a következő módon : 2. Na, COs -jr2C^2 Na+3CO. Az ellenállás a (26; tartályban van elrendezve, mely a .(£) bélésbe* basonlé (27) béléssel vau ellátva,; a bélés és a (26) vasköpeny között a kovaföldből vagy poraié kú magnóliából álló {28) réteg va& elrendezve, . mely a vasat a fortő nátriumkarbonáttal szemben megvédi és egyúttal hősaigetelően hat. Célszer^ a berendezés azon vasréezeát ily módon mjegvédeai, melyek, ply. bőtaér-
