69552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cianvegyületek előállítására

$ékleteknek lehetnek alávetve, melyeken I a liátriumkarbqnát illó állapotba megy át-Ha alkálifémmel dolgozunk, a közbenső bé­léflre nincs föltétlenül szükség, mindamel­lett előnyös azt a (28l )-nél föl tüntetett mó­don ily esetekben is alkalmzni. A másodlagos (25) ellenállás a (29) grafit­elektródával érintkezik, mely a berendezés ezen részének (30) negatív vezetékéhez van kapcsolva. Hasonló (31) elektróda érintkezik az ellen­állás fölső részével is; ez az elektróda a (32) födélen és tömítőszelencén van átve­zetve. A (33) pozitív vezetéken át kis fe­szültségű áramot vezetünk be. A (34) vezetéken át az ellenállásba pl. nátriumkarbonát és nitrogén keverékét bo­csátjuk be úgy, hogy a következő reakció •értelmében 3. Na2 COs -j-2G^2Na+3CO—185000 kai. • nátriumgőz és szénoxid keletkezik. Ezen reakció tökéletessége a (25) ellen­állás hőmérsékletétől függ. Mindenesetre eelszerű a reakciót lehetőleg tökéletessé tenni, hogy e megömlesztett (5) katalizátor­hoz pl. nátrium gőzeit juttathassuk a ki­sebb mértékben elpárologtatható nátrium­karbonát helyett. A nagy mértékben endotermikus reakció {lásd az 1. egyenletet) könnyebben vihető véghez a (25) ellenállásban, mint a megöm­lesztett vasban vagy más katalizátorbán és ba a 3. egyenlet szerinti reakció eléggé tökéletesen megy végbe, a megömlesztett {5) masszában exotermikus reakciót kapunk. A (25) ellenállás anyagát képező koksz 'vagy efféle a (34) vezetéken át vezethető be és nemcsak a nátrium vagy hasonló szabaddá tételére, hanem a nátriumkarbonát vagy efféle anyag elpárologtatására is al­mazhátó. Az eljárás terméke előnyösen, de nem szükségképen cianid; ha a reakcióövbe elégtelen szenet adagolunk, cianamid kép­ződik. A szenet célszerűen a katalizátor fölüle­tén úszó masszából vesszük, de a gázalakú reagenssel együtt is fuvathatjuk be vagy be­vezetése esetleg tüzelőolaj alakjában a (36) fúvóka útján is eszközölhető. A szénnek minden esetben hamumentesnek kell lennie, minthogy hamunak a kemencé­ben való összegyűlése kárqs és oly anya­gok, mint szilícium, kalcium, mágnézium és alumínium zavaróan hatnak, hacsak nem alakíttatnak át könnyű nitridekké, melyek a kemencéből időnként ktfuvathatók vagy más módon eltávolíthatók. Az eljárást elektromos árammal indítjuk meg és mindaddig folytáthatjuk, amíg csak az , alsó bélések el nem .távolitandók. Katalizátorok keverékének használata ese­tében kisebb hőmérsékleten dolgozhatunk, így pl. ferromangánfürdŐ, különösen ba nátrium helyett káliumot veszünk, az eljá­rásnak oly hőmérsékleten váló keresztül­vitelét teszi lehetővé, mely csakis vasból álló katalizátor használatánál hatástalan lenne, Bizonyos esetekben a fürdőhöz ugyan­ezen célból előnyösen nikkelt és kobaltot is adhatunk. Ha a rajzzal kapcsolatban részletesen is­mertetett példánál föltételezzük, hogy meg­ömlesztett katalitos anyag gyanánt 1500° C. hőmérsékletű vasat és gáznemű anyagok­ként előmelegített nátriumgőzt és nitrogént használunk, a reakció következő egyenlet szerint megy végbe: 4. Na2 +2C+N2 ~2 Na CN+46200 kai. mimellett a képződött ciánvegyület gyorsan kidesztillál és ezután kondenzálható. A müvelet az említettnél magasabb hő­mérsékleten is keresztülvihető, amennyiben a leírt módon sikerült ciánidokat azáltal is előállítani, hogy alkalmas retortát elektro­mos ívvel hevítettünk, mimellett a hőmér­séklet a katalizátor olvadási pontja és azon hőmérséklet között fekhet, amelyen a ciánid disszociációjától már komolyan tartani kell, tehát tág határok között változhat. i Megjegyzendő^ hogy ha a megömlesztett' katalizátor által képezett oszlop, mint á rajzon látható, meglehetős méfy, akkor a nyopiás, amellyel a nitrogén vagy a nitro­gén és fémgőz vegyülete a fürdőbe belépő jelentékeny nagyságú; ezáltal a nitrogén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom