69545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy keresztmetszetű fémtömegeknek hegesztés vagy forrasztás útján való összekötésére

bűneikét összekötendő részt vagy ezek egyikét kezdettől fogva több kisebb ke­resztmetszetű részből összetenni és az egyes részeket az első esetben mindig kettenként egymással, utóbbi esetben pe­dig a megosztott fémtömeg egyes részeit megosztatlan fémtöpjeg különböző he­lyeivel összehegeszteni1 ' vagy összéfori-asz­tani. Habár a leírt eljárás tetszőleges fémtö­megeknek hegesztése vagy forrasztása út­ján való összekötésére alkalmas a to­vábbialtban egyszerűség kedvéért csali néhány oly kiviteli alakot ismertetünk, melyeknéHaz eljárás nagy árametrősségű elektromos gépek tekercselésrészeinek összekötésére használtatik. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány tárgyának legegyszerűbb kiviteli alakja gyanánt bizonyos számú, jól vezető fém­ből készült (s) pálcának egy ezeket össze­kötő, illetve rövidrezáró, szintén jól ve­zető (v) összekötődarabbal, való összekö­tését mutatja. Az egész emellett vagy egy aránylag cgak kevés pálcát tartalmazó rács lehet, mint amilyen váltakozóáramú szinkróngépek pólussarúinak csillapító­tekercselése gyanánt használatos vagy aszinkron váltakozóáramú gép zárt ka­litkatekercselését képezheti, mimeliett első esetben a (v) összekötődarab egye­nes vagy ívalakú, utóbbi esetben pedig zárt gyűrüalakú. Két-két szomszédos pálcának a (v) ösz­szekötődarabbal való összekötési helye között a (v) darabban egy-egy (t) bemet­szés van kiképezve, mely az anyagba mé­lyebben hatol be, mint az (s) pálcák vé­gei. Ha már most az (s) rudaknak a (v) darabbal való összekötését példaképen autogén-hegesztéssel vagy keményforrasz­tással visszük keresztül, akkor a (v) ösz­szekötődarab (t) bemetszései folytán a hozzávezetett meleg a pálcavégektől ol­dalt a szomszédos fémtömegek által egy­általában nem vezethető el. Minthogy te­hát itt a hőveszteségek lényegesen cseké­lyebbek, mint egy bemet&zésekkel el nem látott összekötődarabnál, a hegesztésihez vagy forrasztáshoz szükséges melegmeny­- nyiséget könnyebben lehet a munkahely­hez vezetni, illetve ott megtartani. A 2. és 3. ábrán a találmány további fo­ganatosítás! példája váltakozóáramú gép rúdtekercselésénél alkalmazva távlati kép­ben és hosszmetszetben van föltüntetve. A.sztator bádogokból rétegezett (a) ható vasának (b) hornyaiba vannak ágyazva a (d) szigetelő burkolattal ellátott (c) ru­dak. A rudaknak egymással folytonos te­kercseléssé való összeköttetésére az (e) összekötőkengyelek szolgálnak és pedig, mint a rajz mutatja, a szokásos, rudan­lcént csak egy kengyellel biró kiviteltől el­térően minden rúdon két kengyel van el­rendezve, hogy a hegesztendő vagy for­rasztandó összekötési hely két kisebb helyre osztassék meg. Ezen elrendezésnél is könnyebben lehet a kisebb összekötési helyekhez a szükséges melegmennyiséget hozzávezetni és ott föntartani. A 4. ábra a találmány tárgyának to­vábbi előnyös kivitelét mutatja. Itt a (c) rúd vége egy bemetszés által oly módon van két részre osztva, hogy a két (e) összekötőkengyel mindegyikét csak a ré­szek egyikével lehet összekötni. A (c) rúdnak az ábrán fölső része ezen célból egy bizonyos darabbal meg van kurtítva. Ezen esetben tehát az (e) kengyeleken kí­vül; a rúdvég is két kisebb keresztmetszetű részre van osztva. Ahol ez különösen nagy keresztmetszetekre való tekintettel kívá­natosnak látszik, több mint egy bemet­szés alkalmazása által a keresztmetszet nagyobb számú részkeresztmetszetekre is osztható. Ahelyett, hogy a (c) rudat vé­gein alkalmazott bemetszések által oszt­juk meg, lehet azt kezdettől fogva bizo­nyos számú, kisebb keresztmetszetű rúd­ból összetenni és ezeket vagy a 2—4. áb­rán látható módon egyes összekötöken­gyelek segélyével összekötni vagy pedig, mint ezt az 5. ábra mutatja, a két (c) részrudat, melyek a közös (d) szigetelő­hüvelybe ágyazva a ható vais hornyában fekszenek, egy közös (e) összekötőken­gyel útján a hozzátartozó másik horony

Next

/
Oldalképek
Tartalom