69545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy keresztmetszetű fémtömegeknek hegesztés vagy forrasztás útján való összekötésére

nádjaival összekötni, mimellett az (e) ösz­szekötőkengyelek végei bemetSzések útján két-két kisebb keresztmetszetű végződésre vannak osztva, melyek mindegyike egy­egy (c) részrúd végével van összekötve. Emellett, mint az ábra mutatja, az össze­kötőkengyel végei oly módon lelhetnek széjjelhajlítva, hogy a hegesztés vagy for­rasztás a másik összekötés! hely befolyá­solása nélkül végezhető, mimellett szük­ség esetén' az ép munka alatt nem lévő összekötési helyet a szigetelés megvédése céljából mesterségesen hűthetjük. A min­denkori körülményeknek megfelelően az összekötőkengyelek végeit a hegesztés vagy forrasztás után széthajlítva hagyhat­juk vagy utólag ismét eredeti helyzetükbe hajlíthatjuk vissza. A 6. ábra oly kiviteli példát mutat, melynél a ható vas hornyaiban fekvő (c) rudak nagyobb számú egyes vezetőkre vannak osztva; ez az elrendezés gyakran örvénylő áramok elkerülésére használa­tos. Az (e) összekötőkengyel végei az 5. ábrán föltüntetetthez hasonló módon két kisebb keresztmetszetű végződésre van­niak osztva, melyek az 5. ábrához hasonló módon kissé széjjel vannak, hajlítva. Ezenkívül ezek a végződések magasság­irányban egymáshoz képest lépcsősen egy darabbal el vannak tolva úgy, hogy itt az összekötési helyek egymástól nehézség nélkül még jobban eltávolíthatók, mint az 5. ábra szerinti elrendezésnél. Hogy min­den rúd egyes részvezetői és a kengyelek között jó kontaktust biztosítsunk, a ken­gyel tömör végei a részvezetők végei közé a 6. ábrán jelzett módon nyelvszerüen be­nyúlhatnak. A 7. ábra oly foganatosítási alakot mu­tat, melynél úgy a (c) rudak, mint az (e) kengyelek egész hosszúkor; meg vannak osztva és pedig itt is úgy, mint a 6. ábrán látható kivitelnél, a rúd nagyobb számú részvezetőre van osztva, mint a csak két részre osztott kengyel. Ha célszerűnek mutatkozik, a kengyel is több kisebb ke­resztmetszetű részre osztható. A kengyel "végei itt is nyelvszerüen ,a részvezetők vé­gei közé nyúlnak, itt azonban még jobb kontaktus elérésére lépcsőfokszerűen van­nak kiképezve. Ahelyett, hogy az összekötendő részek egyikének meg nem osztott vége a másik rósz megosztott végébe kapaszkodik, le­het a meg nem osztott véget úgy is alakí­tani, hogy a megosztott rész végét villa­szerűén körülfogja. Ilyen kivitelt mutat a '8. ábra. Itt a (c) rudak nagyobb számú részvezetőre vannak osztva, míg az (e) kengyel végeit egy bevágás csak két részre osztja. Ezen részek végei villasze­rűén vannak kiképezve úgy, hogy a rudat alkotó részvezetők végeit körülfogják. A rajz kapcsán ismertetett elrendezések a lehető kiviteli példáknak természetesen csak egy részét képezik. A megosztások száma ós módja, az összekötendő fémtö­megek végeinek kiképezése, az összekö­tési helyek kölcsönös helyzete a találmány oltalmi körére nincsenek befolyással és csak az lényeges, hogy az összekötési he­lyek kisebb keresztmetszetű, illetve térfo­gatú részekre vannak osztva oly módon, hogy úgy maguk az egyes össziekötési he­lyek, mint a velük közvetlenül szomszédos fémtömegek oly méreteket kapnak, hogy a hegesztéshez vagy forrasztáshoz szüksé­ges melegmennyiség az összekötési he­lyekhez biztonsággal hozzávezethető és azokban föntartható anélkül, hogy ezál­tal a többi összekötési hely károsan befo­lyásoltatnék vagy pl. elektromos gépek tekercseléseinél a szomszédos tekerqselés­részek szigetelése a hő által sérülést szen­vedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás és berendezés nagy keresztmet­szetű fémtömegeknek, különösen nagy áramercjsségű elektromos gépek teker­cselésrészeinek hegesztés vagy forrasz­tás útján való összekötésére, azáltal jellemezve, hogy az összekötendő ré­szeket vagy ezek egyikét egy vagy több, az összekötési helyen a kellő mennyi­ségig vezetett bevágás által két vagy több kisebb keresztmetszetű vagy tér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom