69545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy keresztmetszetű fémtömegeknek hegesztés vagy forrasztás útján való összekötésére
nádjaival összekötni, mimellett az (e) öszszekötőkengyelek végei bemetSzések útján két-két kisebb keresztmetszetű végződésre vannak osztva, melyek mindegyike egyegy (c) részrúd végével van összekötve. Emellett, mint az ábra mutatja, az összekötőkengyel végei oly módon lelhetnek széjjelhajlítva, hogy a hegesztés vagy forrasztás a másik összekötés! hely befolyásolása nélkül végezhető, mimellett szükség esetén' az ép munka alatt nem lévő összekötési helyet a szigetelés megvédése céljából mesterségesen hűthetjük. A mindenkori körülményeknek megfelelően az összekötőkengyelek végeit a hegesztés vagy forrasztás után széthajlítva hagyhatjuk vagy utólag ismét eredeti helyzetükbe hajlíthatjuk vissza. A 6. ábra oly kiviteli példát mutat, melynél a ható vas hornyaiban fekvő (c) rudak nagyobb számú egyes vezetőkre vannak osztva; ez az elrendezés gyakran örvénylő áramok elkerülésére használatos. Az (e) összekötőkengyel végei az 5. ábrán föltüntetetthez hasonló módon két kisebb keresztmetszetű végződésre vanniak osztva, melyek az 5. ábrához hasonló módon kissé széjjel vannak, hajlítva. Ezenkívül ezek a végződések magasságirányban egymáshoz képest lépcsősen egy darabbal el vannak tolva úgy, hogy itt az összekötési helyek egymástól nehézség nélkül még jobban eltávolíthatók, mint az 5. ábra szerinti elrendezésnél. Hogy minden rúd egyes részvezetői és a kengyelek között jó kontaktust biztosítsunk, a kengyel tömör végei a részvezetők végei közé a 6. ábrán jelzett módon nyelvszerüen benyúlhatnak. A 7. ábra oly foganatosítási alakot mutat, melynél úgy a (c) rudak, mint az (e) kengyelek egész hosszúkor; meg vannak osztva és pedig itt is úgy, mint a 6. ábrán látható kivitelnél, a rúd nagyobb számú részvezetőre van osztva, mint a csak két részre osztott kengyel. Ha célszerűnek mutatkozik, a kengyel is több kisebb keresztmetszetű részre osztható. A kengyel "végei itt is nyelvszerüen ,a részvezetők végei közé nyúlnak, itt azonban még jobb kontaktus elérésére lépcsőfokszerűen vannak kiképezve. Ahelyett, hogy az összekötendő részek egyikének meg nem osztott vége a másik rósz megosztott végébe kapaszkodik, lehet a meg nem osztott véget úgy is alakítani, hogy a megosztott rész végét villaszerűén körülfogja. Ilyen kivitelt mutat a '8. ábra. Itt a (c) rudak nagyobb számú részvezetőre vannak osztva, míg az (e) kengyel végeit egy bevágás csak két részre osztja. Ezen részek végei villaszerűén vannak kiképezve úgy, hogy a rudat alkotó részvezetők végeit körülfogják. A rajz kapcsán ismertetett elrendezések a lehető kiviteli példáknak természetesen csak egy részét képezik. A megosztások száma ós módja, az összekötendő fémtömegek végeinek kiképezése, az összekötési helyek kölcsönös helyzete a találmány oltalmi körére nincsenek befolyással és csak az lényeges, hogy az összekötési helyek kisebb keresztmetszetű, illetve térfogatú részekre vannak osztva oly módon, hogy úgy maguk az egyes össziekötési helyek, mint a velük közvetlenül szomszédos fémtömegek oly méreteket kapnak, hogy a hegesztéshez vagy forrasztáshoz szükséges melegmennyiség az összekötési helyekhez biztonsággal hozzávezethető és azokban föntartható anélkül, hogy ezáltal a többi összekötési hely károsan befolyásoltatnék vagy pl. elektromos gépek tekercseléseinél a szomszédos tekerqselésrészek szigetelése a hő által sérülést szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás és berendezés nagy keresztmetszetű fémtömegeknek, különösen nagy áramercjsségű elektromos gépek tekercselésrészeinek hegesztés vagy forrasztás útján való összekötésére, azáltal jellemezve, hogy az összekötendő részeket vagy ezek egyikét egy vagy több, az összekötési helyen a kellő mennyiségig vezetett bevágás által két vagy több kisebb keresztmetszetű vagy tér-