69460. lajstromszámú szabadalom • Folytonos működésű szárítókészülék a szárítandó anyag szellőztetésével

, pótban kell a szárítót elhagynia, a találmány értelmében a szárítókészülék úgy van' berendezve, hogy a nedves anyag a legerősebben hevített helyen lép be, haladó szárítással pedig gyöngébben fűtött zónákba kerül és végül hideg levegővel van átfújtatva. Ezen eljárás különösen gazdaságossá válik, )ia a találmány szerint a nedves anyagot a szárítókészülékbe való betáplálás előtt fűtőlemezekkel vagy hasonló elemekkel való közvetetten érintkezés által fölmelegítjük. Különösen barnaszén szárításánál előnyös ezen előmelegítés. A száiítólevegőt munkája elvégzése után telítési fokának megfelelően a jelen találmány szerint olyként kezeljük, hogy a teljesen telített levegőt párakürtőn át elvezetjük, ellenben a gyöngén telített levegőmennyiséget visszavezetjük a ventillátorhoz. A találmány tárgyának különös elő- | nye áll abban, hogy maga az anyag által fölvett meleg is. visszanveretik és a szárítási folyamat számára hasznosíttatik. Ezen előny különösen akkor válik érezhetővé, ha az anyag csak kevés vizet tartalmaz, pl. a nedves gabona és ásványianyagok (különösen ammoniumszulfát), amidőn csupán 2—3% nedvesség eltávolításáról van szó. Ily esetben az anyag által fölvett melegmennyiség nagyobb is lehet, mint az elpárologtatásra fölhasznált meleg. A találmány tárgyát képező szárítókészülék a mellékelt rajzban két foganatosítási alakjában van föltüntetve. 1—3. ábra az egyik foganatosítási alak függélyes hosszmetszete, illetve keresztmetszete,-illetve alaprajza. 4. ábra köralakú száritófenékkel ellátott szárítókészülék függélyes metszete. 5. ábra pedig ennek alaprajza. Az • 1—3. ábrában föltüntetétt szárítókészülék működése a következő: A szárítandó anyag az (1) adagolótölcsérről a levegőt átbocsátó (2) szállítószalag fölső ágára ömlik és a szalaggal a "3., 4. *és 5. dobokon átfut, mire a (6) ki• ömlőtölcsérbe kerül, míg a szalag a (7) hengeren át ismét a (8) hengerhez tér vissza, ahol új anyag hull reá. Egy második (9) szállítószalag fut a (10, 11, 4 és 3) hengereken keresztül, vissza a (10) hengerhez. A szárítandóanyag a szalag fölső ágának végén a (3) hengeren túl a két szállítószalag közé kerül és ezáltal önműködően megfordíttatik. Az anyag újból megforgattatik a (4) hengeren való áthaladás után. A szállítószalagok a készülék egyik oldaláról a második oldal felé való útjukban helytálló sík szárító fenekek fölött haldnak el, melyek olyként vannak lyukgatva, illetve áttörve, hogy a rajtuk keresztülvezetett levegő egyenletesen oszlik el a szállítószalagok fölületén, amint ez az 1. ábrában a fölső (12) és (13) aszalófenekeknél látható. Azonban a szerkezet olyan is lehet, amint ezt a legalsóbb szalagágnál látjuk, hogy a két szállítószalag a közöttük fekvő szárítandó anyaggal együtt (i4) hengereken fut tovább. Közvetlenül a szárítófenekek alatt (15, 16) és (17) fűtőcsőrendszerek vannak alkalmazva, melyek közül a két legfölsőbb gőzzel van fűtve, míg a legalsóbb (17) csőrendszeren keresztül a meleg kondenzált vizet vezetjük, amely a (18) kondenzvíz edényben csapódik le a fűtőgőzből. Ezen többnyire magas hőmérsékletű kondenzvíz melegét az áramló szárítólevegőnek adja át. A szárítólevegőt a (19) ventillátor szívja és a (20) széltartóba fújja, ahonnan- a (21) szélablakokon keresztül jól elosztva fúvatik a szállítószalag legalsóbb ágán keresztül és fokozódó melegedéssel hatol a szállítószalag fölsőbb ágain át. A szállítószalag legalsóbb ágán váló áthaladás közben a levegő fölmelegszik, azáltal, Tiogy a szállítószalagon nyugvó szárítandó anyag melegét veszi föl és egyszersmind ezén anyagot lehűti. A levegő a (16) és (15) csőrendszereken még tovább melegszik föl. Ezután mértékletesen fölhevítve az előszárított anyagon halad át, mely a szállítószalag második ágán nyugszik és végül az egészen sűrű (15) csőrendszerhez jut, ahol erősen fölmele-