69460. lajstromszámú szabadalom • Folytonos működésű szárítókészülék a szárítandó anyag szellőztetésével

gítve halad át a frissen adagolt anyagon. I A fölső (15) csőrendszert olyként szerkeszthetjük, hogy a szárítólevegő hőmérséklete a szárítandó anyag betáplálásától a szállítószalag legfölsöbb ágának vége felé fokozatosan csökken, azáltal, hogy a csövek egymástól való távolsága fokozatosan növekszik. Az 1. ábrában a csövek a szállítószalag legfölsöbb ágának bal oldala alatt sűrűn, jobb oldala alatt pedig kevésbbé süriin vannak elrendezve úgy, hogy a szárítólevegő már a szalag ezen legfölsöbb áfának második felében kevésbbé erősen fölmelegített állapotban halad a szárítandó anyagon keresztül. A szállítószalag legfelsőbb ágának bal oldalán, a nedves állapotban frissen adagolt anyagon keresztülment szárítólevegő nedvességgel erősen van telítve és ennélfogva a (22) párakürtőn át távozik. Ellenben a legfölsöbb szalagág jobb felén keresztülhaladt szárítólevegő még nedvesség fölvételére képes. Ezért a találmány szerint külön vezetjük el, még pedig a föltüntetett példánál a (25) ablakon és az ehhez csatlakozó (26) csatorrián keresztül, mely a levegőt (19) ventilátor szívóoldalához vezeti úgy, hogy az itt beszívott friss levegővel keveredik. Ezen elkülönített elvezetés lehetővétételére a szárítókészülék fölső süvege a (24) rekeszfallal két részre van osztva úgy, hogy a nedvességgel erősen telített levegő akadálytalanul távozhatik a (22) kűrien, míg a gyöngébben telített levegő csupán a (26) szívócsatornán távozhatik. A (15) és (16) fűtőceőrendszereket rendesen telített friss gőzzel fűtjük, amidőu is a szárítólevegő hőmérsékletét a ídtögőz feszültségének szabályozásával lehet változtatni. Azonban a friss gőz mellett fáradt gőzt is használhatunk olyként, hogy a (15) csőrendszert íriss gőzzel, a (16) csőrendszert pedig fáradt gőzzel tápláljuk. A szállítószalag vezetése a rajzban föltüntetett módtól eltérően is történhetik. Továbbá az egyes munkazónákat nem egymás fölött, hanem egymás mellett rendezhetjük el. A találmány tárgyának egy további foganat* sílási alakját mutatja a 4. és 5. ábra. Hogy a szárítóanyag állandóan egy síkban mozgattassék, a karuszelrendszert használjuk. Az anyag a (27) csigával mechanikusan adagoltatik és egyenletes elosztásba kerül a lassan forgó gyürüalakú (28) szárítófenékre, mely alkalmas módon van átlyukgatva, vagy áttörve. Ezen fenékről egyszeri körülfutás után a (23) kaparó vagy simító távolítja el. A (30) szélsüveg és a (31) párasüveg helytállóan van elrendezve és a (32, 33) és (34) fütőcsövek is helytállóak. A friss anyag először a (45) szektorom át vezettetik, mely alatt a (32) fűtőcsövek sűrűn vannak elrendezve, ezután pedig a ritkábban elrendezett (33) csövekkel fűtött (46) szektoron halad át és végül a (35) szektoron, amelyben az anyag keresztül fújtatott levegővel hűttetik. Hogv emellett is a még nem telített levegőt a ventilátor szívóoldalához vezethessük vissza, a (31) süveg a (36) nyelv révén két részre van osztva. A levegő visszavezetésére szolgáló (37) vezetékbe a (38) fojtócsapó van szerelve, mely olyként állítható be, hogy csupán azon légmennyiségek szívatnak le, melyek a (33) és (ST* szektorokon keresztül fúvattak. Természetesen nem kell a (36) nyelvet a szárítandó anyaghoz képest tökéletesen tömitően elzárni. A (32) és (33) csőrendszerek az 1. ábrabeli kivitel (1f>) és (16) csőrendszereihez hasonlóan gőzzel, illetve fri<s gőzzel, vagy fáradt gőzzel fűthetők, míg ellenben a forgó fenék alatt körben vagy spirálisan elrendezett (34) fűtőcsövek kondenzvízzel táplált;?Inak. A (39) ventilátor a levegőt a (41) vezeték révén a külső levegővel közlekedő falazott (40) alsó térből szívja. Az aszalófenék tetszőleges módon mozgatható, pl. a (42) csavaros és kúpkereken hajtómű útján, mely a (39) ventilátor motorával van kapcsolva és a (43) fogkoszorú révén hajtja az aszalófenekel. Azonban más alkalmas meghajtás is megfelel.