69372. lajstromszámú szabadalom • Villamos vasúti rendszer

gatható (c6) kapcsoló híd szolgál, mely a toronyban lévő (d) szolenoid magjával mereven van összekötve. Ez a mag rendszerint a 13. ábra közepén föltüntetett helyzetben van, azaz a (d) elektromágnesből csaknem teljesen ki van húzva. Ezen helyzetben a toronyba betorkolló és a toronyból kiinduló (cl) vezetékszakaszok közé csaknem semmi ellenállás sincs kapcsolva. / A sinmágnesekre vonatkozólag a 13— 18. ábrából kitűnik, hogy a (b2) vezeték a (cl) fővezetékből indul ki és tizenkét mágnes (bl) pólusdarabjai köré van tekercselve. A vezeték ezután az (a3) áramvezetősín egy szakaszával vezető összeköttetésbe van hozva. A tekercselési irány két-két szomszédos mágnesnél egymással ellentétes, úgy hogy két-két szomszédos mágnes mindig ellenkező polaritású. Ugyanez áll a (b3) vezetékekre vonatkozólag is. A (b2) és (b3) vezetéknek a (cl) fővezetéktől való kiindulási pontja és a két vezetéknek az (a3) áramvezetősinhez való csatlakoztatási pontjai minden vezeték számára más és más helyen vannak és pedig ezen csatlakoztatási helyeknek egymástól távolságai hat-hat sinmágnesnek egymástól való távolságával egyenlők. A (b2, b3) vezetékeknek a (cl) és (a3) fővezetékkel való összeköttetései tehát egymáshoz képest el varinak tolva úgy, hogy a két (b2) és (b3) drót egyidejűleg van hat sinmágnes áramkörébe iktatva, emellett azonban ezen vezetékek egymásután hat más sinmágnes áramkörébe is jutnak. Minden kocsi alatt tehát hat mágnes teljesen gerjesztve van, míg a kocsi előtt és mögött két más Hatos mágnescsoport van félig gerjesztve. A. mondottakból kitűnik, liogy a sinmágnesek a (cl) vezetékkel állandóan össze vannak kötve, de a mágnesek tekercselésein áram rendszerint nem megy keresztül. Az (a3) áramvezetősinek az (a2) futósinnel való kapcsolata csak akkor nincs megszakítva, ha a vágánycfli kocsi van. Ekkor a kocsi körzetében lévő tizennyolc sinmágnes az áramkörbe van kapcsolva. A vonal mentén végigvonuló mágneses mező tehát tizennyolc-tizennyolc sinmágnest tartalmazó rövid szakaszokból tevődik össze. Valamely adott időpontban a vonal minden blokkszakaszának mindig csak egy szakasza és pedig a kocsi alatt lévő szakasz fekszik az áramkörben. Az (a5) tornyokban lévő kapcsolóellenállások a kocsival kapcsolatban a mező különböző szakaszainak a főáramkörhöz való kapcsolását vezérlik. Az egyik (a2) futósin egyik végét a (dl) vezeték köti össze az ellenálláskapcsoló (d) elektromágnesével (13. ábra). Ezen mágnese tekercselésétől több (d2) vezeték megy megfelelő kontaktusokhoz és ezen vezetékek a (d3) csúsztátórúgó útján hozatnak a (d4) kontaktussinnel összeköttetésbe. A (d3) kontaktusrúgó az elektromágnes magjára elszigetelten van erősítve. A (d4) kontaktussintől a (d5) vezeték a (cl) vezetéknek az ellenálláskapcsoló szembenfekvő oldalán fekvő csatlakozási helyéhez halad. A (d) elektromágnes különböző csévéi különböző keresztmetszetűek úgy, hogy az elektromágnesen átmenő áramok megfelelő ellenállásra találnak. Ha a (d3) csúszókontaktus legalsó helyzetében van, akkor az a cséve van az áramkörbe kapcsolva, melynek drótja a legkisebb keresztmetszetű. A csúszókontaktus fölemelkedésénél fokonként nagyobb keresztmetszetű vezetők kapcsoltatnak a szolenoid áramkörébe, míg végül a csúszókontaktus a 13. ábra baloldalán föltüntetett legmagasabb helyzetet éri el, amikor az áram oly csévén megy keresztül, melynek vezetőkeresztmetszete elég nagy ahhoz, hogy az áramfejlesztőtől jövő egész áramot vezesse, Áz (e) kocsiszekrény (el) alváza (1—3. ábra) tetszőleges lehet és csak arra alkalmasan kell szerkesztve lennie, hogy a helytálló fegyverzet polussaruit a sínekben lévő (bl) polusdarabokkal szemben fekvd helyzetben tartsa. Mindegyik kocsi három (e2) áramszedőkeféVel- van ellátva. A kö-