69372. lajstromszámú szabadalom • Villamos vasúti rendszer

- 13 — alsó részétől elválasztja, a helytálló (w) kontaktuspár van elrendezve (16. ábra). Ezen kontaktusok, kapcsolatban a sok­szoros kapcsoló mozgatható (kl) kontak­tusdarabjaival híd gyanánt szolgálnak, mely a főáramkör odavezető ágát a visz­szavezető ággal összeköti és pedig ez a híd valamely a forgó fegyverzet és a helyt­álló fegyverzet kollektora között fekvő ponton van elrendezve. A 15. és 16. ábra szerint a (t9) gyűjtőgyűr ütői kiinduló (z4) vezetékhez a (wl) vezeték csatlakozik. A (wl) vezeték a helytálló (w) kontaktusok egyikében végződik. A másik helytálló (\v) kontaktusból kiinduló (w2) vezeték az (rl3) kefetartóból kiinduló (s2) veze­ték valamely pontjához vezet, továbbá egészen a külső futósinig halad, amennyi­ben a kocsivázzal vezetően van össze­kötve. A (w2) vezeték tehát'az áramfor­dító (rl2, rl3) kefetartói között összeköt­tetést létesít. Ezen áramkör követésénél tekintetbe kell venni, hogy úgy az áram­fejlesztőgép árama, mint az akkumulá­tortelep árama a forgó fegyverzet (p2) csévéin megy keresztül és hogy ezen áram az (r20) kábel közvetítésével a kol­lektorhoz vezettetik, míg a telep árama az (r20) kábelen át balfelé a (Í9) gyűjtő­gyűrűhöz halad. Ha már most a rövidzár­lat létrejött, akkor a din'amögép árama nem megy az (r20) kábelen át, hanem a telepárammal együtt az (r21) és (r22) ré­szeken keresztül a (t9) gyüjtőgyűrűhöz, a (tl2) kefetartóhoz és a (z4) vezetékhez áramlik. Innen az áram a (wl) vezetéken át a (w) kontaktushoz halad, majd a mozgatható (kl) kontaktuson és a (w2) vezetéken keresztül az (s2) fővisszaveze­téshez és az (rl3) kefetartón át a kocsi­vázhoz áramlik. Ebből kitűnik, hogy ez a rövidzárlat mindaddig fönnáll, ameddig a (kl) kontaktus nyugalmi helyzetében van. A sokszoros kapcsoló tehát teljesen vezérlőliénger szerepét tölti be. A moz­gatható kontaktusök eltolása által a kocsi elindítható, annak sebessége fokozható, a kocsi megállítható és a menetirány meg­változtatható. Végül az áramnak a fegy­verzethez való folyását teljesen meg is sza­kíthatjuk úgy, hogy a kocsit saját ereje vi­szi tovább, míg az erős mágnesek a kocsira vonzó hatást gyakorolnak úgy, hogy a kisiklás lehetőleg meg van akadályozva. Az 1., 3. és 5. ábra szerint a kocsi mind­két végén és pedig a sarkváltó (q) tokjá­ban a pálya számára való lesúroló beren­dezések vannak alkalmazva, melyek az esetleges idegen tárgyakat az erős mág­nesek fölületéről eltávolítják. Ezek a szer­kezetek az (yl) toldatokon (lásd a 3. ábra jobboldalát) rugalmasan vannak megerő­sítve és mindegyik szerkezet az (y2) rúgó hatása alatt áll (5. ábra), mely a leszedő csapja köré van tekercselve és a tok vala­mely helytálló részéhez van erősítve. Ez a pályatisztitószerkezet a havat, piszkot vagy földet a sinmágnesek ható fölületei­ről eltávolítja, de nagyobb akadálynak enged úgy, hogy törés nem fordulhat elő. Az egész rendszer működésének megér­tésére föltételezzük, hogy a kocsiváz és a sokszoros kapcsoló mozgatható kontaktu­sai a 16. ábrán föltüntetett középső hely­zetben vannak. Ezen helyzetben a főáram­kör részben rövidre van zárva és így nem megy át a kocsi helytálló fegyverzetén, míg a sinmágnesek gerjesztve vannak. Az indításnál a kocsivezető a sokszoros kap­csoló mozgatható kontaktusait eltolja és a 19. ábrán látható helyzetbe hozza úgy, hogy a fegyverzet tekercselései párhuza­mosan vannak kapcsolva (19a. ábra). Ha a terhelést vagy a sebességet fokozni akar­juk, akkor a kocsivezető a mozgatható kontaktusokat a 20. ábrán látható hely­zetbe hozza, ami a tekercseléseknek a 20a. ábrán föltüntetett összeköttetéséhez vezet. A harmadik kapcsolólépésnél a (21a) áb­rán jelzett összeköttetéséhez vezet. A har­madik kapcsolólépésnél a 21a. ábrán jel­zett összeköttetést kapjuk és végül a ne­gyedik kapcsolólépésnél a kocsi maximá­lis sebességét érjük el. Ha a kocsit meg akarjuk állítani, akkor a sokszoros kapcsoló mozgatható kontak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom