69346. lajstromszámú szabadalom • Újítások üvegfúvógépeken

— 6 -által, mely azt kettőnél több pontban, támasztja meg. Ha azonban kívánatosnak látszik, a 13. ábra szerint három barázdás tömb 'is alkalmazható. Ezen kivitelnél a (36) tömb az előzőkkel egyező szerkezetű, míg a (36a) tömbök úgy vannak elosztva, hogy az üvegdarabbal való érintkezési pontjaik (mint a szakadozott vonalak mutatják) lényegileg egyenlő szögtávolságban feküsznek egymástól és a (36) tömbtől, .mimellett a (36) és (36a) tömbök homloklapjai mindnyájan érintősíkjai az üvegdarabnak úgy, hogy az utóbbira gyakorolt nyomások ki vannak egyensúlyozva. Szerkesztési okokból nem célszerű a három barázdáló tömb forgáscsapjait egyenlő távolságban elhelyezni, midőn négy (31) tömb van alkalmazva, ami aibból következik, hogy a (36a) tömbök homloklapjai a tömbök mozgási pályáira rézsútosak, azonban ez nem hátrányos, mivel a barázdáló tömbök az üvegdarab átmérőjét kis mértékben változtatják meg. A 14. ábrán látható szerkezetnél a simító tömb (70) tárcsa alakjában van kiképezve, melyet a (13) tengely külső végén ülő (71) kúpkerék hajt avele kapcsolódó (72) kúpkerék útján, melynek harántirányú (73) tengelye a beállítható (75) öntvény külső végének (74) ágyába van helyezve. A (73) tengely befelé és előre irányúi s elülső végén a (70) tárcsát hordja, mely tehát nem függélyes, hanem eizzel szöget képező síkban forog, vagyis forgási síkja szöget zár be a fúvócső mozgási síkjával úgy, hogy midőn a fúvócső legfölső helyzetébe érkezik, akkor a tárcsa homloklapjának közvetlen közelébe foglial helyet. A tárcsán egy vagy több simítófölület van kiképezve (77) szektor vagy szektorok alakjában, melyek a tárcsa homloklapjához képest beljebb vagy M-jebb állíthatók s úgy terjedelem, mint hajlásszög tekintetében is szabályozhatók, pl. a 17. ábrán látható (78) állítócsavarok segélyével, mimellett a szektorok és a tárcsafölület közé célszerűen (79) tekercsrugók vannak helyezve, melyek a szektorok hordozói gyanánt szolgálnak. A saektqrok egyetlen vagy két, egymástól elválasztott pályát alkothatnak, de mindkét esetben meg vannak szakítva-egy (79) helyen (14. ábra), vagyis a tárcsának azon a pontján, mely a fúvócső fölemelt helyzetében, az üvegdarabbal átellenben fekszik. A tárcsa! olyan szögsebességgel forog, hogy kerületi sebessége körülbelül megegyezik az üvegdarab fölületi sebességével. A tárcsa elülső széle a kerületen vagy a forgási irányban a (80) helyen le van rézselwe úgy, hogy a simító szektor fölülete fokozatosan közeledik az üvegdarabhoz. Másfelől a szektorfölület sugárirányban is hajlással bír úgy, hogy külső széle a tárcsából jobban kiemelkedik, mint belső széle. Ennek folytán, ha a 16. ábrán látható alakú üvegdarab a fúvócső végének fölemelkedése folytán a tárcsával átellenes helyzetbe jutott és a tárcsa forgása közben a simító szektor vagy szektorok elülső széle az üvegdarabhoz érkezett, az üvegdarab al fúvócsövön a 16a. ábrán látható módon hátrafelé szoríttatik. A szektor folytonos is lehet, hogy az alakítási müvelet kezdettől fogva végig megszakítás nélkül menjen végbe, azonban célszerűbb a műveletet megszakítani, hogy az üveg pihenjen s e célból a szektort a föltüntetett módon két részből előállítani, mint a rajz mutatja. A második szektor előnyösen kissé teknőalakú, hogy az üvegdarab végét megmunkálja, mimellett külső fölületén, belső széléhez közel, (80) gerinccel van ellátva, amelynek méretei olyanok, hogy midőn az üvegdarab alatta gördül, ez utóbbin a vas végéhez közel horony képződik, mely azonban csak a 16b. ábrán látható mértékben közeledik a vashoz. A horonynak ezen a ponton és a leírt módon való keletkezése az üveg fölszinéaek azon a helyen való lehűlését eredményezi és ezáltal megakadályozza, hogy a hornyon túl lévő üveg a most következő gyújtási műveletnél lefelé folyhasson. Ha az üvegdarab a második szektor általi megmunkálás után a 16b. ábrán látható alakot vette föl, akkor levegőt szorítunk aiz üvegbe, hogy