69339. lajstromszámú szabadalom • Küldőállomás drótnélküli távíró és távbeszélő céljaira

— 4 -a (49) kisütőcső a (45') változtatható kondenzátorral sorozatosan az antenna (56) önindukciójához párhuzamosan ván kapcsolva. A. jeleknek az an­tejnnára való átvitele ebben az esetben is a (49) cső segélyével történik. A 7. ábrán a (G) generátor közvetlenül az antennába van kapcsolva, mely ezenkívül még a két (49, 49') kisütőcsövet tartalmazza. A be­rendezés egyébként hasonló a 6. ábrabeli­hez. A jelek előállítására szolgáló beren­, dezés (billentyű, mikrofon) elé az összes esetekben még az 53491. számú szabadal­mam leírásában ismertetett (53, 53') be­rendezés kapcsolható, mely hengeres kon­denzátorból és föléje tekercselt indukció­csévéből áll. A 8. ábra az antennát mu­tatja, mely ebben az esetben vízszintes antenna gyanánt van kiképezve. Az an­tenna a .vízszintesen kifeszített (58, 58') drótokból áll, melyek egy-egy beállítható (57), illetve (57') önindukcióval vannak ellátva. Az antenna a két (59, 59') kon­denzátortoronyban végződik, melyek elő­nyösen fatornyokból állnak és forrasztott .horganylemezekkel vannak. kirakva. Az (59, 59') kondenzátorok szükség esetén a földdel is összeköthetők^ Hogy az antennát irányíthassuk, a két torony a későbbiekben leírt módon von­tatható. Az elrendezés működési módja a követ­kező: 1 N A (22, 22') elektródagyűrűk a nyugalmi állapotban egymást érintik. Ha az (1) mo­tort megindítjuk és a (2) tengelyt állandó forgásszámmal forgatjuk,, akkor a (9, 9') tárcsák között levő levegő a centri­fugális erő által közvetíttetik és a (9, 9') tárcsák sík részei közé kerül, miáltal a tárcsák szétnyomatnak. A (9') elektróda eltolása, amit a (16) csapoknak a (32) ha­sítékban való csúszása enged meg, végül a (16) csapoknak a (33,34) vájlatokba való becsappanását eredményezi, miáltal a (9') elektróda rögzíttetik, minthogy a tengely, mint hajtóelem, arra törekszik, hogy a (9') tárcsához, mint hajtott elemhez képest előre siessen és ezáltal a (16) csapoknak a (33, 34) vájlatokból való kicsúszását megakadályozza. Az ezáltal a (22,22') elek­tródák között beállított fix távolság a csa­varmenettel ellátott (14) szelence beállítá­tása által előre íixirozható. Emellett a (15) ellencsavaranya a (14) szelencének üzem közben való további eltolódását biztosítja. A gép megindítása előtt az áram bekap­csoltatott és a (3) csapágyon lévő (5) kap­csoktól a (21) kefetartón, (19) kefén, a (7) karmantyú, (18) toldatán, továbbá a karmantyún és a (9) tárcsán, a még érint­kező (22 és 22') elektródagyűrűkön, a (8) karmantyún, a (18') toldaton és a (19') kefén át a (21') kefetarlóhoz és a (4) csap­ágyon lévő (5') kapcsokhoz halad. Amint már most a (9') elektródatartó tengely­irányban, egészen a (16) csapoknak a (33, 34) vájlatokba való becsappanásáig eltoló­dik, a fényív önműködően meggyújtatik. Minthogy az üreges tengelyen át folyto­nosan levegő szívatik utána, mely a cen­trifugális erő által kiröppíttetik, ennek­folytán- egyrészt a (22, 22') elektródák igen hatásosan és folytonosan hűttetnek, míg másrészt a fényív elfúvatik. Emellett a beszívott légmennyiséget a (26) tárcsa forgatása által szabályozzuk, illetve ezt a tárcsát beállítjuk és az ellencsaváranya által rögzítjük. Továbbá a levegőnek a (10, 10*) tárcsák (11, 11') lyukaiból való kifúvása által a (9, 9') tárcsák külső fölü­lete is hatásosan hűttetik. Ezenkívül' a (29) fúvóka vizet szív a (31) tartányból, mely vizet a légáram magával ragadja és a lég­áramnak a ferde (24, 25) csatronákba,vala­mint az ezen csatornákkal szembenfekvő ferde (9, 9') tárcsafölületekbe való ütkö­zésénél előálló isméiéit irányváltása kö­vetkeztében a víz finoman porlasztatik. Maga a víz hűtőhatása, valamint a víznek a porlasztásnál való elpárolgása igen erős lehűtést eredményez, amit még a vízinek a fényívben való fölbomlása fokoz. Ezen­kívül az utóbbi körülmény azt létesíti, hogy a fényív részben hidrogén atmo­szférában ég, ami, mint ismeretes, a hidro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom