69339. lajstromszámú szabadalom • Küldőállomás drótnélküli távíró és távbeszélő céljaira

— 5 -gén nagy diffuzióegvütthatója következtében igen előnyös. Az elektródák hatásos hűtése által, valamint a forgás következtében, mely a fényív részére folytonosan új talppontokot ad, igen gyors egymásrakövetkezésben állandó kioltás és újbóli meggyújtás jön létre, ami a potenciának az elektródákon való állandó, igen erős ingadozását idézi elő, amit főleg a fényívútnak a vázolt berendezés által létesített ionizálásmentesítése hoz létre. Ilymódon tehát aránylag nagy terjedelmű rezgések állíttatnak elő, melyek az elektródákhoz párhuzamosan kapcsolt rezgéskörben jutnak érvényre. A 3. ábrán föltüntetett berendezés pontosan ugyanazon módon működik. A 4. ábrabeli berendezésnél, mely előnyösen sorozatos szikrapálya gyanánt használtatik, a működési mód hasonló, azzal az eltéréssel, hogy a két (22, 22') gyűrűelektróda csak közbenső elektróda. Az áram először a (39) elektródához és innét a (22") elektródán és a (9) tárcsán át a (22) elektródához, továbbá a szikrán (vagy1 fényíven) át a (22'|) elektródához és a (9') tárcsán, valamint a (22"') elektródagyürün át a (39') elektródához halad. Emellett a három sorozatos szikrapálya egyenlő hosszúságra állíttatik be. A hatásos hűtés és az áramáthaladással szemben nyújtott állandóan új fölületek következtében az előállított rezgések igen nagy terjedelműek úgy, hogy a rezgés meredek apadást, mutat. A vázolt berendezések úgy fényív-, mint szikraüzemhez is alkalmazhatók, a használt egyen- vagy váltakozóáramnak, az elektródatávolság nagyságának és a forgássebességnek illetve a hűtőhatás nagyságának megfelelően. Egyenáramnál általában fényív, míg váltakozóáramú üzemnél, közel fekvő okokból, szikrák állíttatnak elő. Az első esetben a 4. ábra szerinti berendezés fényívsorozatot, a második esetben pedig szikrasororatot ad, az impulzusos gerjesztés részére, minthogy a hatásos hűtés és az elektródák forgása következtében úgynevezett kioltószikrák fognak föllépni. Az előállított rezgések gyakorisága mindegyik esetben rendkívül nagy. Az ekképen előállított rezgések ezután a (43, 44) rezgéskörben (5., 6. és 7. ábra) kerülnek működésre és megfelelő kapcsolás segélyével az (58) antennára vitetnek át. A főrezgéskörrel párhuzamosan egy második rezgéskör van elrendezve, mely a (49) kisütőcsövet, valamint a (46) önindukciót és a (45) kapacitást tartalmazza, melyek előzetesen megfelelően beállíttatnak. A (49) kisütőcsövön áthaladó áramok a (48, 48') mágnesrendszer által a föladóberendezés (Morse-billentyű, mikrofon) működtetéséhez képest befolyásoltatnak és ehhezképest a kisütőcsövön áthaladó nagyfrekvenciájú áramok a föladóberendezés ütemében változnak. Emellett az (53, 53') berendezés az impulzusok megrövidítésére szolgál. Hasonló célra szolgál az (52) önindukció és az (51) kondenzátor is. Magától értetődik, hogy a generátorral több, kisütőcsövekkel biró rezgéskör is kapcsolható párhuzamosan, hogy pl. többszörös távírás részére egymástól eltérő gyakoriságú rezgéseket kapjunk, amint ezt pl. 67663. számú szabadalmam leírásában jeleztem. A 6. ábra szerinti kapcsolás ugyanazt a működési módot mutatja; az antenna itt a változtatható (45') kondenzátor segélyével hangoltatik és az antennába 'ütköző rezgések a kisütőcső által befolyásoltatnak. Természetes, hogy emellett a kisütőcsövet nem szabad egy rezgéscsomópontba kapcsolni. A (49) csövön áthaladó nagyfrekvenciájú áramot itt egy a csővel koaxiális, a föladóberendezéssel összeköttetésben álló cséve és a csövön áthaladó áram S-alakúan eltereli és ezáltal hat az antenna rezgéseire. A 7. ábrán rajzolt kapcsolásnál is teljesen hasonló a működési mód, mely a fönt leírtakból minden további nélkül kitűnik. Az előállított rezgések a szabályozható (57, 57') csévéken át vitetnek át az (58, >