69339. lajstromszámú szabadalom • Küldőállomás drótnélküli távíró és távbeszélő céljaira

- 3 - \ Az áramot a (19, 19') kefék vezetik a (22, 22') elektródákhoz, mely kefék a (7, 8) karmantyúknak (18, 18') toldatain csúsznak. A ke'fék a (21, 21') kefetartókon vanijak megerősítve, melyek a szigetelő anyagból készült (20, 20') közbeiktatott lemezek segélyével a (3) és (4) csapágyakra erősíthetők. A kefetartókon a rezgésgerjesztő bekapcsolására szükséges (5, 5') kapcsok vannak elrendezve. A 3. ábra egy másik, álló helyzetű kiviteli alakot mutat. Az (1) mótor a (37, 37') oszlopokra van fölállítva és (36, 36') csavarokai van megerősítve. Emellett a mótor a (2) tengely részére alkalmas tartócsapágyakkal van fölszerelve. A 4. ábrán a rezgésgerjesztőnek egy másik kiviteli alakja van föltüntetve, melynél sorozatos szikrakörökkel biró egyetlen rezgéskör segélyével állíttatnak elő csillapítatlan vagy kevéssé csillapított rezgések. Ez a kiviteli alak főleg abban különbözik az 1. ábrabelitől, hogy a (9, 9') elektródatartók két-két (22, 22"), illetve (22', 22"') elektródagyűrűvel vannak ellátva, melyek közül a külsők egy-egy helytálló, azonban beállítható (39), illetve (39') elektródával állnak szemben. Az utóbbi elektródák beállítására a (40), illetve (40') vezeték szolgál, melyben az elektródák (41, 41') kézikerék forgatása á'ítal beállíthatók. A (35) illetve (35') emeltyű az elektródákat a beállított helyzetben rögzíti. Ez a rögzítés előnyösen azáltal történik, hogy az elektródatövis a foglalat belsejében föl van hasítva és ezen részén egy ugyancsak hasított hüvely van a tövisre húzva, mely a (35, 35') emeltyű segélyével a tövisre szorítható úgy, amint ez például dugószelencék kontaktusdugóinál ismeretes, mimellett a hüvely egyidejűleg az áramot is vezeti úgy, hogy a hüvely erős odaszorítása következtében egyidejűleg az áramnak az elektródához való jó hozzávezetését kapjuk, anélkül, hogy jelentékeny átmeneti ellenállás lépne föl. Emellett az elektróda a már fönt említett anyagból készül, vagy pedig csalt az egyik elektróda állhat fémből és a másik, negatív hőmérsékleti együtthatóval biró anyagból, mint szénből, szilundumból, valamint kovákból, fényléből? vagy szelénből stb.. készülhet. A beállítás céljára a helytálló elektródákon finom (38, 38') beosztás van alkalmazva, melynek segélyével a (39, 39') elektródáknak a (22", 22'") elektródagyűrűktől való távolsága pontosan beállítható. , A szerkezet egyebekben hasonló az 1. ábrahelihez. Azonban a levegőnek a (9, 9') elektródák közötti térbe való bevezetése külön (23, 23') furatokon át a tengely két oldaláról történik. A (12') hüvely és a (14) szelence közé behelyezett (42) rúgó a (22') elektródának a (22) elektródához való szorítására szolgál. Az 1., 3. vagy 4. ábra szerint berendezett rezgésgerjesztő kapcsolása az 5—7. ábrákban van föltüntetve. A (G) rezgésgerjesztő a szabályozható (43) önindukcióval és változtatható (44) kondenzátorral fölszerelt rezgéskörben fekszik, mellyel az antenna az (56) cséve segélyével van kapcsolva. A (G) rezgésgerjesztővel egy további (45, 46) rez-. géskör kapcsoltatik párhuzamosan, melyben a (49) kisütőcső fekszik, melyet egy polarizált mágnesrendszer befolyásol. Az utóbbi, mint azt az 5. ábra mutatja, oly módon lehet elrendezve, hogy a mágneses erő merőleges a kisütőcső tengelyére és a rendszer ebben az esetben előnyösen a permanens (47) mágnesből és a két (48) és (48') csévéből áll. A két (48) és (48') cséve az (50) telep áramkörében fekszik, mely az (57) átkapcsoló áltai az (54) Morse-billentyűn vagy az (55) mikrofonon át záratik. Az adóberendezéssel előnyösen még az (52) önindukció és az (51) kondenzátor kapcsoltatik párhuzamosan. A cséve és kisütőcső koaxiálisan is elrendezhető, mint ezt a 0. és 7. ábra mutatja. A 6. ábra szerinti elrendezés abban különbözik a fönt leírttól, hogy